kedd, március 25, 2014 / No comments
PÁRIZS II.
Túl sok mindent terveztünk be, és túl fáradtak voltunk első
nap után. Én a konkrét 3 órás alvásom után élőholt voltam még fél 1-kor délután
is, de nem azért jöttünk, hogy faszt verjünk aludjunk, szóval indultunk
is az Orsay-ba.
Előtte egy kis mekizéssel fojtottuk le éhségünket, és ha már a
kajáról beszélek, akkor el kell mondjam, hogy itt természetesen minden drága.
Még annál is inkább. Szóval leginkább baguettet ettünk (ami 1 eurójával a
legolcsóbb ételnek számít, fél méteres és ölni lehet vele, hahaha. Csak
viccelek). Másik finomság a croissant, ami nem egy 7days, kellemesen vajas és
omlós! Minden sarkon van egy pékség, és az emberek tényleg baguettel tömik a
fejüket egész nap. Másrészt ha igazi finomságokra vágyunk, akkor jöhetnek még
édességek, például macaron (amit mi is kóstoltunk és amilyen pici, olyan
laktató), vagy ha már Franciaországról beszélünk, akkor jöhetnek a jó sajtok és
hozzájuk a finom borok is. A szombat esténk végül is egy kellemes
sajttálazással ért véget, de ne ugorjunk annyira előre :)
Szóval mentünk Orsay-be, ugyebár ez egy giganagy
képzőművészeti múzeum, Monet, Manet, Van Gogh és társai alkotásaival. Azt
mondom, hogy ez már egy fokkal izgalmasabbnak hangzott, de én tényleg nem
vagyok múzeumista. Persze elmegyek, mert MEG KELL NÉZNI, de amúgy a 100. kép
után már csak szellemként vonulok, az agyam nem bírja befogadni azt a sok
dolgot, ami ott volt. Mi is feladtuk kábé másfél óra után, és inkább
elsétáltunk a Notre Damehoz.
Na igen, ismét nagyon szépen és jól tudtuk használni a
térképet, meg is veregetem a vállamat, várjatok.
* * *
Tudom, kurvajó vagyok, hahaha (fáradt, sorry). Itt is
hatalmas sor állt, de 20 perc alatt bejutottunk. Notre Dame-ról gondolom
sokaknak a toronyőr jut eszembe, nekem is konkrétan csak a mese :) Felmenni nem
mentünk fel, a legszebb kilátás úgyis az Eiffel-ből lehetséges!
Itt találkoztunk Krisztivel, és mentünk is vissza hozzá,
ahol is adtunk az élvezeteknek: sajttál, sweetchili márotgatósként salátával,
és bor (na igen, ezt egyedül pusziltam be).
Komolyan, a franciák tudnak élni!
Amennyi kávézójuk van és persze idejük, hogy ott üljenek! A francia kávéházak
kinti székei az utcára néznek, nem egymással szemben. És egymás-hegyén hátán
találhatóak meg. Mi is kipróbáltunk egyet Notre Dame után, nem mellesleg 5 euró
volt az a tetves kávé, és nem estünk hanyatt tőle, de hát ki kellett próbálni!
Ha szombat este, akkor Moulin Rouge! A jegyek borsos ára
miatt (és néhány negatív kritika, miszerint kevésbé jó előadások vannak, mint
ahogyan azt a kábé 100 eurós jegyek mutatják) elmentünk a negyedbe nézelődni.
Nem kellett messzire menni, ugyanis Kriszti ott lakott 15 percnyi sétára a kis
kurvincáktól és a prostitúció melegágyától. Szokásos kötelező pózerkodás után,
amit a Moulin Rouge-nál megejtettünk elmentünk shoppingolni. Ezek is, mint a
fent említett kávéházak, csak persze más portékával.
Már épp indultunk volna hazafelé, mikor is belebotlottunk az
Erotika múzeumba. Hát őőőőőő, valamiért ez jobban megfogott, mint a Louvre,
vagy az Orsay háháháhá. Végülis rábeszéltem mindenkit, hogy ez sokkal
IZGALMASABB, mint a többi múzeum, tehát meg kell nézni! A képeket feltöltöttem
IDE, egy kis ízelítő a francia pornóművészetből …
Vasárnap szintén mekiben kezdtünk, egy kis kávé és macaron elfogyasztása
után vágtunk bele az aznapi túrába. Gyalog indultunk neki az Eiffel-toronyhoz,
ugyanis már csak ez hiányzott a repertoárunkból, már amit erre a 3 napra
terveztünk. Aztán persze ez módosult, mikor elkapott az eső. Amolyan „Are you
fuckin’ kidding me?” – fejem volt végig, miközben baguettet és sajtot nyomtam
az arcomba egy buszmegállóban. Nem is én lennék, de szegény Mesi is velem
együtt szívott :D
Ha azt gondoltátok, hogy az amcsik lusták, háááát akkor
meglepődnétek mennyien fizetnek inkább a segg-felvitelért az Eiffelnél.
Eredetileg mi is fel akartunk menni a 3. emeletre (3 emeletes ugyebár), ahova
az első 2 emeletre lépcsővel vagy lifttel lehet feljutni, és innen már csak
lifttel a harmadikra. Aztán rájöttem, hogy egyrészt kurva nagyon hideg
van, másrészt a szemüvegem nélkül el sem látok a harmadikről, továbbá kis
útikalauzunk szerint sem éri meg felmászni a harmadikra. No meg olcsóbban ki is
jöttünk és a napi mozgásadag is meg volt (na nem mintha nem rohadt volna le a
lábunk annyi sétától). A látvány pazar, azt hiszem erről már csak a képek
beszélhetnek! :)
A torony megmászása után megkóstoltam (sajna elfelejtettem a
nevét) francia nutellás háromszög palacsintát, ami inkább gofritésztának tűnik,
de nagyon finom! :)
Ezek után már csak egy forró kávéra vágytunk, szintén
mekiben … Ahol amúgy hasonló áron voltak a kávék, és másképp készítve persze!
Az este már csak pakolásról szólt, ugyanis hajnalok hajnalán indultunk vissza a
reptérre. Itt picit megszívtuk, ugyanis kidobattak velünk gesztenyés
lekvár-szerűséget, továbbá volt egy kis átkutatási ceremónia is, ami eléggé
meghökkentette a biztonsági őr-csajt, hogy miket is vett elő a táskámból. Hát
izéééé, jó hogy nem rebesgette ott túl sokáig, mert különben tuti kib@sztak
volna gyermek-megrontásért vagy valami hasonlóért :D
A gépen pedig megismerkedtünk az egyik stewardess-szel, aki
amúgy srác volt, és ő mesélt nekünk a szakma rejtelmeiről, amivel egészen
felkeltette az érdeklődésünket. Amilyen hamar eljött ez az utazás, olyan hamar
vége is lett. Bánom picit, bár a pénztárcám nem hiszem! :D
Párizsnak meg van a hangulata, a maga szabályos utcáival,
alacsony épületeivel. Minden olyan kiszámítható, az emberek betartják a
szabályokat (érdekesen néztek ránk, mikor blicceltünk, sorry!). Az utcák tele
vannak kávézókkal, szóval a paradicsom volt számomra, hiába csak egybe ültem be
végül. Életem egyik legjobb táncóráján vehettem részt, az Eiffel nem csak a
képeken szép, a francia életstílus pedig egyszerűen fantasztikus, igazán
lehetne mit tanulnunk tőlük! Lazulni kell, és élvezni az életet. Divat,
szerelem, kávé, macaron, baguette egy helyen. Au revoir!
Related Posts
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése