MY FITNESS JOURNEY

Amikor elkezdtem a webnapló(ka)t aka blogbébit írni, akkor azért tettem, hogy végigvezessem a napjaimat. Kaja, edzés, lelkibazdmeg, motiváció, fejmosás, seggberúgás, padlóról felállás, szarból-várat hobbim kiélése stb. Az internet adta szabadság egy kellemes lökést (vagy inkább nyomást) adott, mert ki akarna beégni sok-sok ember előtt?! Valahol a lelkem mélyén tudom, hogy ez a blog is ezért indult, hogy egyszer majd itt is írjam, folytassam, csináljam.

Talán most már annyira meg tudok nyílni, hogy napi szinten is írjak arról, ami történik velem, vagy amit csinálok. Annyi minden befolyásolja az embert, hogy nem lehet csak diétáról és mozgásról írni, ha belevetjük magunkat egy teljes testátalakításba. Vagyis hát lehet, de az inkább feljegyzés szintű, én meg szeretem kiírni magamból az össze hülyeséget, és akkor a lelkem is megnyugszik. Egyébként év elején volt jó pár ilyen bejegyzés Blog címkével, viszont most új névre fogom keresztelni: My fitness journey lesz a neve, amit a fenti kategóriák között nem lesz megtalálható, helyette az oldalsávban kap egy szép gombot, amire rákattintva az összes poszt megjelenik.

Ígérni semmit nem fogok, inkább kezdjünk neki. Csütörtökön már olyan szinten bepunnyadtam, hogy többet aludtam, minthogy ébren lettem volna. Én úgy vagyok vele, hogy a kiegyensúlyozott élethez jól kell kajálni, sportolni, eleget aludni és inni, szóval nem csak a térfogatra megy az odafigyelés, persze a TOP 3-ban benne van ez is. Tehát a cél inkább az egészséges életmódváltás, persze emellett fogyás és formálódás. Konkrét számokat nem fogok írni, talán majd egyszer :)

És akkor talán most mesélnem kéne, hogy s miként keveredtem ebbe bele? Nos sosem gurultam, viszont a pálcika embereket sem rólam mintázták az oviban. A kellemesen volt rajtam mit fogni típus, ha picit jobban erőltettem volna magamat, akkor ez a bébiháj el is tűnhetett volna. Aztán a biológia közbeszólt én meg szartam bele, így nekiálltam felkapni a kilókat. Sosem volt olyan, hogy ne sportoltam volna, 12 évesen rátaláltam a taekwondora, ami nem éppen puhapöcsűeknek szóló edzés volt, heti 2, de inkább 3 edzéssel. Nem azzal van a baj, hogyha az ember sportol, hanem hogyha nem érzi a határokat. Hiába sportoltam, ha közben degeszre tömtem magamat. Ennek a folyamatnak a végén, majdnem 4  évvel ezelőtt 2011 januárjában mértem életem legnagyobb súlyát, ahova soha a büdös életbe nem akarok visszakerülni. Legyen annyi elég, hogy megmásztam a 3-as határt, nem is kis mértékben, de szerencsére észhez kaptam.

Már elég régóta olvasgattam e témában, hogy tudjam mit kell csináljak. Bár ha belegondolok sosem azzal van a baj, hogy nem tudjuk mit kéne csinálni. Nekiállni nem tudunk, nincs elég motiváció, vagy épp a kattanás, ami elindítana. Végül nyárra összekaptam magamat és tizenpár kilóval könnyebb lettem. Azóta inkább korszakokat élek. Ha okés minden velem, akkor tudok fogyni, figyelek, nem lelkibazdmegolok annyit, hajtom magamat. Így mindennel együtt a legnagyobb fogyásom 24 kg volt. Ezt azóta sajnos nem tartom, most is pluszban vagyok, és még az sem volt az én végcélom. De most újra itt vagyok és próbálom nyomni magamat előre. Mert ha kell akkor 101-szer is fel kell állni, elbukhatunk akárhányszor.

A legutóbbi nagy hajrám során ismét eljutottam a legjobb eredményemhez, de sikerült is lecsúszni róla. Ami viszont pozitív, hogy egyre többet tanulok minden egyes fitneszes dologról, így mondjuk már nem fosok a súlyzózástól, nem eszek 1600 kcal alatt (1000 kcal-os diéták, hjézusoooom -.-), kipróbáltam rengeteg edzést és teszem ezt most is.

A továbbiakban majd kifejtem, hogy mit és hogyan csinálok és igyekszem naponta jelentkezni (már csak a lelkem megnyugvása érdekében is).

DAY 1

Nem is hétfő, nem is elseje, nem hogy új év! Egy nyamvadt hetedike, ami ráadásul péntek. De úgy ébredtem, hogy TENNI AKAROK végre valamit. Mostanában tényleg inkább egy mormotára hasonlítok, téli álmot alszom és nem csinálok semmit. Viszont ezen a szép napon talán többet csináltam, mint addig egész héten. Szóval emberi időben keltem (8 óra és nem délután 2), voltam bevásárolni a csirkétől kezdve a zöldségeken át a natúr joghurtig), levonszoltam a seggemet a fitness roomba és végre edzettem egy jót, és még mindig nem állt meg a nap. Ez eddig mind szép és jó, de elvileg most életem egy legjobb 5 hónapját élem a hideg északon… És voltunk kávézni, kajálni és egy bárba is beültünk. De sikeresen teljesítettem a feladatot. Kávézásnál csak kávét ittam, nincs sajttorta meg társai. Vacsinál menüt ettünk: leves és két féle palacsinta (na ez nem annyira jó mondjuk, de őszinte vagyok és kész :D Volt saláta is és teáztunk mellé). A bárba pedig koktélozni mentünk. Végülis örülök, hogy vannak alkoholmentesek is. Ugyanis eldöntöttem úgy 5 hete, hogy nem iszom alkoholt és tartom is szépen. Néha elég szar elviselni a többi embert, de működik ez alkoholmentes pina coladaval és banánturmix-szal. Egyébként én nem papolok meg semmi, de az alkohol megvonás csodákat művel az ember bőrével, meg lényegében mindennel. Az első alkoholizálást egyébként szülinapomra tervezem. Legalább olcsón megúszom :D

Tegnap egy felhívást is készítettem, hogy végre legyen valami rendszer az életemben: 30 napos guggolás kihívás! Szerencsére csatlakoztak páran, így aki gondolja még simán beállhat :) Az edzés során le is toltam az első napra szánt 50-es adagot (meg még pluszba néhány extrát, mert miért ne :)). A blog facebook-oldalán majd jönnek a jósegg-díjas képek, persze itt is napi szinten írom, hogy s mint állok/állunk. Nem ígérhetek Jen Selter-segget 30 nap után, de legalább van egy rendszer és egy kisebb sikerélmény is utána. Inkább kiegészítésnek mondanám az edzés mellé, de ha valaki csak úgy szimplán ennyit csinál, akkor annak is megveregetem a vállát :)