SZIASZTOK, KUBASI NATÁLIA VAGYOK...

Negyedévszázados, és jelenleg egy kaktuszokkal teli államban lógatom a lábamat. Beteljesült az álmom. Évek óta erre vártam, terveztem-szerveztem és most itt vagyok. A 36 fokos forró levegőt szívom napközben, míg este az utolsó repülőgépeket lesem, amelyek a phoenix-i reptéren landolnak. Időközben szerelembe estem minden egyes kaktuszba és pálmafába, minden oldschool autóba és sivatagból kiemelkedő hegybe. Azt mondták, hogy itt nincs más, csak homok, de mégis…

Igen, hello Amerika, itt vagyok!

Miért nem natussshka?

Ha volt már jól kigondolt ötleted, amolyan kacsintós poénokkal, amit nagyon jól kitaláltál… Nos, nekem ez a natussshka. Négy évvel ezelőtt sikerült életem egyik legnagyobb álmát teljesíteni: eljutni az tengerentúlra. A májusi indulás előtt (2013-ban járunk) napokig gondolkodtam, hogy mi is legyen a nagyon menő blogom nagyon menő neve, hiszen „hát na! Én, a Kubasi Natália megyek és végre megcsinálom azt, amire mindig is vágytam!” És ehhez illően szerettem volna egy fantasztikus és szellemes nevet összehozni. Végül a gyerekkori becenevemből a Nataskából megalkottam a szupercool natUShka-t. A „hö” betű csakis azért került bele, hogy az amcsik is ki tudják ejteni, nem mintha bárki olvasná onnan, de hát you never know. Annyira belejöttem az írásba (amit akkor már egyébként bő 3 éve űztem online), hogy eldöntöttem, a következő alkalommal már egy sokkal jobb blogom lesz… Persze innentől kezdve az élet más dolgokat hozott, és a natussshka blogot sem rögtön, hanem csak előző év tavaszán. Az idei év is izgalmas volt, amiről sokat meséltem itt-ott, viszont az, hogy másodszorra is sikerül megvalósítanom az álmomat, azt sokáig titokban tartottam érthető okokból – ha egyszer már elcsúsztál vízumpapírokkal, akkor nem lebegteted meg az egészet sok-sok ember előtt, mert magadnak ásod a sírod, amibe beledőlhetsz, ha bármi is úgy jön össze, ahogy nem akarnád.

Október van. 2017. Nyári ruhákkal teli bőrönddel érkeztem 2 hete az arizonai sivatag nagyvárosába, a rosegold hajam már inkább csak goldban ragyog, de nagy kultúrsokk már nincsen. Volt, aki féltett, hogy másodszorra már nem úgy fénylik semmi sem, elsőre minden hatalmas élmény. Nincs kultúrsokk, de van nyugodtság: igen, megcsináltam. Sok-sok szabadnap nélküli megfeszített meló Európa folyóin. idegeskedés, aztán egyszer csak minden ment a maga útján. Mindent megkaptam és még többet is.

Két hét telt el és rengeteg, túlcsorduló időm lett. Miért nem ülök le és írok?! Már nem egy börtönben ülök, aminek kerek ablaka van és a vízen repeszt, sőt! Erre vártam: beszámolni arról, amiért natussshka natussshka lett. Mert hát natUSsshka…  Tényleg ezt szerettem volna elmesélni, hogy a lassan 4 éves blogom végre oda ért, amire terveztem, viszont most – útközben – rá kellett jönnöm, hogy ebben a nem csöppnyi időben én is sokat változtam és már nem érzem annyira magaménak mindezt. Egy idő után tudtam, hogy erre halad a blog és az összes „dolgom”; lesz majd egy pont, ahol a saját magam neve alatt futok mindenhol, és büszkén is viselem, hiszen szeretem, hogy egyedi lehetek. Egyedül a világban, egyetlen Kubasi Natáliaként.

Így most örömömre szolgál, hogy bemutathatom nektek a nataliakubasi néven futó blogomat és minden hozzá kapcsolódó social media platformot az Instagramtól kezdve a Youtuben át a Twitterig. Remélem nektek is könnyű lesz hozzászoknotok, én egészen jól haladok, bár 25 évnyi előnyöm van :D

Az előző kis fejléc is egészen hasonló volt, viszont most maradt a „balanced life &wanderlust” mintegy mutatva, hogy új csomagolást kapott csak a blog, és a jövőben is életmóddal, valamint utazással kapcsolatban láthattok/olvashattok. És mindezt össze is kapcsolhatom a néhányatok által feltett kérdésre: mit csinálok Amerikában?

Nos, jöttem dolgozni. Magamon :) Az elmúlt néhány év (leginkább az utolsó kettő) eléggé mély nyomokat hagyott rajtam, úgy érzem, hogy kicsit túltoltam mindent és minél távolabb akartam lenni a „normál” életemtől, hogy egy szűkebb perspektívából nézhessek vissza. És leginkább azért vagyok itt, hogy összerakjam magamat. Végre egy helyben akarok létezni nem csak két hónapig – mint ahogy eddig tettem – hanem kicsit huzamosabb ideig; szeretnék kialakítani egy rutint, ami hónapok óta hiányzik a repertoáromból; szeretném egyensúlyba hozni az életemet. Persze ez hozza magával az életmódváltást is, amit most már legfőképp egészségügyi okokból akarok kivitelezni: mert szimplán szarul érzem magam. Vissza akarok találni önmagamhoz, tanulni és fejlődni (mert néha az hiányzik a suli, de inkább csak a tudásszomj van meg mindenféle izgalmas téma felé); kicsit lenyugodni és összeszedettebb lenni, esetleg meditálni megtanulni. Le kell lassítanom, mert bár nagyon örülök mindannak, ami az előző években történt, de ha ilyen nagykanállal falom az életet, akkor hamarosan kipukkanok :)

Természetesen az utazás sem fog kimaradni, de még a környező utcák is újnak számítanak, a görkorimat koptatom rendesen, hogy felfedezzem a környezetemet. Persze távolabbi utakat is tervezek, de most élvezem az egyhelyben levést, ami hosszú idő után nagy megnyugvást jelent.

Köszönöm, hogy eddig olvastatok, remélem a következőkben is velem tartotok! A következő linkeken pedig a a megújult közösségi platformokat érhetitek el:

INSTAGRAM

YOUTUBE

TWITTER