Bdpst 1.0

Egy kis alvás mindig segíti leülepedni bennem a dolgokat, ha sok minden történik velem. Ezért is írok, és írom ki magamból a dolgokat, mert egy idő után már nem vagyok képes befogadni a történteket. Budapest ráadásul mindig olyan gyors, sűrű, egyik helyről a másikra rohangálok, egy heti történést tudok produkálni másfél nap alatt.

Utazás kiállítás

A fő mozgatórugó most az Utazás kiállítás volt, amire hajnalok hajnalán (8 után) indultunk el a szakkal. Lényegében az első olyan kiállítás, amire „szakmai szemmel” mentünk el. Bár kiskoromban mindig is szívesen mentem a veszprémi Utazás kiállításra, jól összegyűjtöttem mindent, aztán általában a nem létező kandallóban végezték a prospektusok. Most inkább célirányosan mentem, így is nehéz táskám volt…

Hungexpo. A kiállítás első napja, a SZAKMAI nap. A koncepciónk leginkább az volt, hogy minél több izgalmas dolgot kipróbálunk, elhozzunk, megkóstoljunk. Szóval kezdtünk is egy kis borkóstolással, méghozzá én egy roséval, ami mondanom sem kell megdobta a hangulatomat.

Próbáltunk yin-yang olajat is, én konkrétan beszívtam tőle, hűsített mindenhol, és persze mindenre jó. MINDENRE.

Engem inkább a külföldi standok érdekeltek, próbáltam a közelgő párizsi „nyaralásra” anyagot gyűjteni kevesebb sikerrel, ugyanis az akciós ajánlatok mind hidegen hagytak, programolásra szerettem volna valamit szerezni. Az ausztrál standnál töltöttem ki kérdőívet, 4 hetes intenzív tanfolyam Sydney-ben, háááááááát nem sírnék, na!

Az egyik kedvenc attrakcióm egy arab bácsi volt, aki arabul írta le az odaérkezők nevét. Volt egy kis becsületkasszája, ő pedig serényen írogatta a papírokat. Beálltam én is, persze hogy nekem is kell, és próbáltam szóba elegyedni vele. Meg is lepődött, mikor feldobtam egy szimpla „How are you?”-t és persze a dolláromat is megköszönte, remélem feldobtam a napját, mert én nagyon örültem a képnek! :)

Nem akarom hosszúra ereszteni a dolgot, pózoltunk Honda-val, jártunk Afrikában, láttunk hastáncot, kóstoltam baklavát, szóval sikeresnek vélem az első Utazás Kiállítást. Maradtam volna még, de hát szólított a kötelesség, dolog volt.

Ügyintézés

Enikő szedett fel, egyedül elbattyogtam a megbeszélt helyre, ami nempestiségemet illetően hatalmas teljesítmény! Miféle papírok? Hát a nyári, USA-sak… Már kész a poszt, lassan töltöm, ígérem, most pedig legyen annyi elég, hogy mindenféle szerződést és egyéb papírt átadtam.

Kávé. Vagyis forró csoki a McCaféban, mit is mondhatnék róla?!

És akkor a nem várt telefon, miszerint interjúztatni akarnak Amerikából, áááááh, már este hétkor. LEHETETLEN. Esetleg a péntek jó…

Orosz boltozás

Ha Pesten járok, ami nem sűrűn van ugyebár, és véletlenül korlátlanul utazhatok, és még időm is van (ez így már túl sok opció, szóval nem gyakori), akkor meglátogatom az orosz boltot a Mamut mellett. Ugyebár folyik bizonyos vér az ereimben, így valamennyire hazaias és a gyerekkoromra emlékeztető érzések fognak el, ha eljutok oda és tudok venni például fagyit. Isteni, tejszínes, imádom! Sokszor van, hogy mustárt is hozok (garcsica), az Apu kedvence, de általában édességért járok oda. A túró rudi is finom, kipróbálni ér! És a csokikat is persze :)

Éjszakai élet

Anita barátnőmnél szállásoltattam el magamat, az estére egy laza beülős dumálós dolog és egy kis tánc volt betervezve. Életemben először jártam a Szimpla nevezetű romkocsmában és meg kell mondjam, imádom! Imádom az ilyen feelinges helyeket, kicsit irigykedem is a pestiekre: mi minden jóból kimaradnak a „vidékiek”?!

Partytime. Hát a kedv meg volt, aztán a hely is, de erről a bulizási kultúráról regényeket lehetne írni. Majd talán írok is regényeket, hagyom még picit ülepedni. Annyi biztos, hogy már öregszem. A világ meg változik. A csitrik még csitribbek, a pasik meg puncik. Amikor józanul veszel részt és a konkrét vadászattól kezdődően a szemmel b@szásig mindent meg lehet találni ott. Érdekes, érdekes, szóval ülepedjen még…

Folytatás következik itt!

További képeket az Utazás kiállításról itt találhattok :)

• Next Extra tejeskávé 14/15
• Previous espresso-kánaán 14/14