[Vigyázz! Kész! Posztolj!] - Egyedüllét

Az első Vigyázz! Kész! Posztolj –cikk, amibe már én is IDŐBEN beszállok, juhééé, bontsunk pezsgőt!

Egyedüllét. Ami ugyebár nem egyenlő a magánnyal. Szeretek egyedül lenni. Vannak, akik irtóznak ettől, de szerintem meg kell találni az egyensúlyt a társas élet és az egyedüllét között. Társasági ember vagyok, ismerősi körben szerintem vitathatatlan. Viszont kell hely és idő, hogy elvonulhassak.

Szeretek egyedül utazni. Ez a bejegyzés is épp vonaton készül. Szeretek közben zenét hallgatni és hagyni, hogy szálljanak a gondolataim. Fejben, vagy akár papíron is összeszedem a gondolataimat a dolgaimmal kapcsolatban, vagy szimplán csak „agyalok” valamin. Nem a túlagyaláson gondolkodom, hanem a terveimmel kapcsolatban. Nem szeretek tétlenkedni, de ahhoz, hogy tudjam csinálni a dolgaimat legtöbbször egyedül kell lennem. NE vonja el senki a figyelmemet, benyomok az éppen aktuális hangulatomhoz illő zenét, lemegyek alfába és már tudok is alkotni.

Legyen az írás, vagy bármiféle kreatív dolog, esetleg csak összeírni 1-2 listát, mindegy. 

Nem szabad félni az egyedülléttől. Ez segít, hogy letisztuljanak a dolgok. Néha olyan sok minden történik, hogy igényli az ember az egyedüllétet, hogy megeméssze a vele történteket és képes legyen a  további események/élmények befogadására.

Így érzem magam, mikor egyedül vagyok :)

forrás: internet