¡Hasta la vista, baby!

Hajnali 1 és még mindig itt ülök a szobámban, aludni totál felesleges lett volna, a bőröndöm még széjjel, és nemsokára indulás a reptérre. Egészen izgalmasnak ígérkezhet a következő két hónap, bár a lelkesedésem most nem az a megszokott. Igazából csak fejest akarok ugrani az egészbe, sodródni, lesz, ahogy lesz alapon belevetni magamat a spanyol kultúrába.

Apropó! Az úticélt nem említettem még a blog keretei között. Az első igazi sokk után szerencsére volt még annyi energiám, hogy elküldjek két szimpatikus – és természetesen külföldi – hirdetésre a CV-met. Az egyik úti cél Bulgária lett volna bloggermelóval, de a befutó Spanyolország lett, méghozzá fotós melóval…

A múlt keddi skype-olás után nem volt kérdés, hogy menni akarok, sőőőt sosem volt kérdés, hogy menni akarok. Be vagyok sózva, mennem kell, a legnagyobb csapás lenne most itt maradnom! A Barcelonába tartó gép 5 óra múlva száll fel, és 8 után landol. Innen vonattal kell eljutnom a következő állomásig: Alicante. De a final destination Benidorm lesz!

Amilyen kicsi városnak tűnik, akkora partyhullámok vannak ott, legalábbis olyan nagy a külföldi turisták száma, hogy a 70 ezres városkából több százezres lesz. Adjunk hozzá jó nagy adag napsütést, 35 fokot árnyékban, tiszta tengerpartot, 1-2 felhőkarcolót és tádáámm ez Benidorm.

Spanyolországot emlegettem néha az év elején, mikor is a következő félévemre gondoltam. Ugyebár nagy Erasmus-ozások vagy ahogy én választottam vodkapartyk lesznek! Itt mindig Spanyolországot hoztam példának, hogy hiába jönnék ide, a nyelvet sem tudom, valamint csak és kizárólag nyaralásként tudok rátekinteni! Nos, megkaptam, amit annyira akartam, sangria-partyk, siestázások spanyol temperamentummal. RÁM FÉR!

Még bedobálok néhány dolgot, de azt hiszem annyi rutinom már van, hogy azt mondjam: pénz, telefon, papírok és a józan paraszti ész. Spanyolul nem tudok (Hola mi amor), katalánul még inkább nem (Hello Barcelona!), szóval izgalmasan várom a következő heteket, természetesen a blog keretei között beszámolok a történésekről… innen is köszi a várakozó kommenteket, lájkokat, továbbá a 15.000 kattintást is átléptük juppi!

Nem is tudom mit mondhatnék még. Fáradt vagyok, nyűgös, nem érzem még a sós tenger illatát, nem vagyok még ráizgulva annyira, amennyire ismerem magamat. Kicsit B-terv feeling, de várom már:

• a kultúrsokkot, mivel spanyolul sosem tanultam (néhány szövegrészlet megy a Csacska angyalból, háhá)
• meglepő módon a melót! Mivel már nagyon-nagyon-NAGYON unatkozom
• Josékat, Armandókat, Carlosokat :D nincs hozzáfűzni valóm, kíváncsi vagyok a spanyol temperamentumra
• 2 hónapos intenzív allergia-elleni terápiát
• árnyékban 35 fokokat (SE)
• végre meganiggára barnuló bőrömet
• a nemlétezőéslehetetlen spanyol majdnem alapfokú nyelvtudásomat nyár végére
• a javuló angoltudásomat

Most már nem tervezek semmit, épp csak annyit, hogy lejussak Alicante-ba, onnantól pedig a sorsra vagyok bízva. A 21. századra rábízom magam, ahol tudok jelentkezem! 

¡Hasta la vista!