RANDOM - SZENTPÉTERVÁR #9

Eyyo!

Itt az ideje ismét egy RANDOM posztnak, a sok apró hülyeséget egy posztba belefoglalni. De talán most még így az elején idebiggyesztenék egy kis szöveget, ugyanis beneveztem ama bizonyos GOLDENBLOG versenybe, amit már néhány láthattatok a blog Facebook-oldalán…

A blog már túl van a 32 000. kattintásán, növekszik, örülök, hogy egyre többen rátaláltok. Egy barátnőm mondta, hogy már a posztok minősége is javul, sosem tanultam újságírást, meg amúgy is igyekszem saját stílusban írni (máshogy nem is menne) :) 

Jó dolognak tartom a Goldenblog versenyét, célom persze nem a győzelem (aminek a valószínűsége valljuk be: a nullához konvergál), de ha esetleg néhány átugranak egy jó kávéra, akkor annak már örülnék :) Tehát ha van két másodpercnyi időd, Facebook-fiókod, akkor kattints:

GOLDENBLOG SZAVAZÁS

Pszichológia kategóriánál A cup of my life névvel megtaláltok (meglepő, mi?). Ezer hála és pár feles vodka mindenkinek (vagy kávé kívánság szerint).

forrás

* * *

Az English club-os akció után önként vállalom a kellő mennyiségű nyomást a nyelvtanulásra, így pénteken megyek én is 2 emberkével egy orosz csajszihoz, aki szervez is nekünk egyébként mindent. Továbbá az orosz tanár néni is fel lett kérve intelligens seggberúgásra, ami annyit jelent, hogy néhány 100 rubelért majd könyvből okosodhatunk.

Pénteken halloween-i  mókázás. Amerika, kelta mittudomén, persze. Hogy őszinte legyek én messziről meg magasról is, továbbá nem cukorkáért megyek, így még a végén feljutunk a pétervári HALLOWEEN BUS-ra, amit pénteken indítanak, és kedvelt megállóhelyek között lesz néhány gettóbeli telephely is. Woopwoop (az arcberendezésemről kép is készül, forródrót aka Instagram pénteken)

A make up miatt nyakunkba vettük a várost, ami konkrétan 70 km metrózást jelentett…

Hajnali 7.43 és végre megébredsz. Kell mondjuk 50 másodperc ahhoz, hogy eljusson az agyadig: elkéstél. Felesleges kapkodni, mert 1 perc 10 másodperc múlva indulnod kéne. Szóval inkább reggelizz meg és megnyugvásul csak az első óráról késs a 4-ből… Miután 40 percen keresztül győzköditek egymást a szobatársaddal, csak sikerül nekiállni készülődni. Minek ide halloweeni maszk, elég egy szerda reggel az ijesztgetéshez. 15 perc múlva már a metróba robogsz… Aztán jöhet a busz… Fél kilométerre az egyetemtől rájössz, hogy igazából még mindig nincs kedved benn rohadni. Oké, akkor jöhet egy kávé, ha már kimaradt reggel… Nincs nyitva a kinézett kávézó… Akkor kezdődhet a móka!

Irány a belváros! Színházi kellékes bolt! Zárva! Másik bolt! Nem létezik! Belváros! Nyitva! Vámpír-színek! Rohanás! Kávé! Joghurt! Rohanás! Késés! Orosz irodalom óra! Rövidítés! Nemakarokmenni! Irány a MEGA!

MEGA

De nekem inkább giga. StP legnagyobb bevásárlóközpontja, ami szerencsére nem a belvárosban található, de elég közel az egyetemhez, hogy 10 percnyi mashrutkázás [a mashrutka – nemtudomhogykéneírnom – elvileg csak Pétervár+környékén élő buszrendszer: kisebb, mint a csukló nélküli busz, drágább a jegy (36 rubel ~ 216 HUF), viszont nem pöcsöl az utakon, igaz életveszélyes utazási forma, ami szimplán csak az orosz vezetési kultúrát hivatott bemutatni).

Elég annyit mondanom, hogy egy komplett OBI, AUCHAN és IKEA is megtalálható a centerben, továbbá rengeteg bolt, de nem ám demo versionban 10 négyzetméteren… Görkoripálya is van a közepén, jó a kaja az IKEÁban (menza-feeling rulz!), 72 forintos fehér szemceruza, ami tökéletesen halloweeni sminkekhez, trillió franchise alapú ital/étteremlánc, mozi, blablabla.

Legó-matrjoska :)

4 óra elég volt ahhoz, hogy körbejárjuk és egy két cuccot vegyünk, de felért egy félmaratonnal, legalább is az utána fellépő amortizációt érzékelve pihe-puha párnákkal a fejemben utaztam hazafelé a mashrutkán.

SHISHA – na mert az kell, és amúgy is a szomszédban valaki mindig vízipipázik… És mert meginvitáltak, így búcsút inthettem a 12 órás romantikus lepedőgyűrésnek az ágyammal. Viszont témázhattunk mondjuk arról, hogy Dubaiban is menő a karácsony, vagy hogy a youtube jobb oldalon van (persze, most hogy írom már logikus, de amikor keresed a szövegmezőt, és a videó is rossz oldalon van, akkor áááá), a billentyű meg kriksz-krakszokkal … Ennek örömére hallgattunk egy kis arab zenét, aztán megmutattam, hogy én csak EZT ismerem, végül bollywoodi finomságokkal fűszereztük az ezeregy éjszakát.

Piacozás – van úgy, hogy nem génkezelt, hatalmas paradicsomra vágyik az ember lánya, ami Kínából érkezett, hanem egy jó kis bábushka kertjéből származó, lédús apróságra. A piac 150 méter hosszú lehet, közben persze a nemzetközi NEM-et jelentő fejmozgást végezve cikázik a fejem jobbra-balra. 50 méter után szimpatikus paradicsombébikre figyeltem fel, no meg szőlőre, így máris 1 perccel meg is hosszabbítottam az ott töltött időmet. 

Suhanni kell, a gyévuska-gyévuskákra már fel sem figyelni, mert itt nem eladni akarnak, hanem megvenni. Vagy engem eladni. Vagy feleségül venni (Hány éves vagy? -22. – Van férjed? – Nincs – Akkor majd én leszek! – MEGTÖRTÉNT ESET! :D).

My new fav

Még nem mutattam a kedvenc új desszertemet, ami még a túró rudi itteni versenyzőjét is letaszította a trónról, pedig ezt sosem gondoltam volna. Egészen rákattantam, pedig nálunk is van hasonló, de ez ahhhh! Túrós dolognak mondanám – név alapján – de inkább túró darabkák joghurtban úszva a tökéletes megnevezés, amit persze megborítunk egy kis málnás-áfonyás-epres szósszal. Hát mit mondjak? FINCSAAAAAA

  

Remélem tetszett a poszt, amennyiben kíváncsiak vagytok még néhány érdekességre, akkor itt tudtok követni, kérdezni:

FACEBOOK | INSTAGRAM | BLOGLOVIN | ASK.FM