MFJ - LET'S FIGHT!

Tegnap meg lettem szólva, hogy nehogy elrontsam a rólam alkotott képet azzal, hogy elbaelrontom itt a dolgokat. Ofkórsz, hogy nem szeretném és ezekkel a néhai kommentekkel meg még inkább nem. Koncentrálás kell, de ha valaki jól csinálja a dolgokat, akkor azt hiszem ez egyre inkább erősödik benne. Miről beszélek?

A sport nem csak testileg erősít meg, hanem lelkileg is. Úgy vettem észre, hogy akik nem sportolnak, azok – bár szeretik palástolni – de nem bíznak magukban annyira, és kurva sokat foglalkoznak másokkal. Nem foglalják le magukat eléggé, így ráérnek más szarjával foglalkozni. Nyilvánvalóan irigyek és ez a fikázás szimplán belülről fakad. Sokszor egy jó kinézetű csajra mennek a kommentek: ribanc, kurva. Persze a kibeszélők nem ismerik őt, és ez a fajta szarfröcsögés eléggé szembetűnő. Irigység. Nos, meg kell nyugtatnom mindenkit volt, hogy én is így vélekedtem, amikor erről volt szó.

Amire viszont rájöttem, hogy amint ezt az energiát abba ölöm bele, hogy az én seggemről beszéljen majd mindenki már is kevésbé érdekelt a többi ember. Vagy ha érdekel(t) is, akkor csak azért, hogy egy kis motivációt kapjak. Egészen más szemmel néz az ember akkor, ha már tudja miféle melót kell belerakni 1-1 dologba. Azt hiszem sok embernek lelkileg kellene erősödnie ebben a világban és erre az egyik legjobb módszer a sport.

Kitölti az időt, és a kezdet i bukdácsolások helyét átveszi a siker miatt érzett öröm. Valóban igaz, hogy az első négy hétben saját magunk vesszük észre a változást, 8 hét múlva a közeli környezetünk, 12 héten belül pedig mindenki. Az igazi eredményekhez befektetett és kemény munka kell, valamint idő! A legfontosabb tényező. Egyrészt magunknak is idő kell, hogy belerázódjunk, majd pedig idő, hogy ez a nagy energia egy folytonos lángon égjen és megmutassa a külvilágnak, hogy mit lehet a segítségével kovácsolni.

Saját magamról csak azt tudom mondani, hogy az elhanyagolt páncélnak kellett egy kis idő, mire befoltozták, de most már újra csatára kész, így a belső küzdőerő mindig afelé visz, hogy harcoljak. És a legjobb saját magunk ellen harcolni, mert mi vagyunk saját magunk legnagyobb ellenségei. Na ezeket a nagy mondásokat pedig könnyebb belevinni valami fizikai dologba, így például a sportba.

A legjobb, hogy ezek valóban hosszú harcok, de inkább egész csaták sorozata a hosszú háborúban. Az, hogy valaki eléggé erős legyen lelkileg, ahhoz sok csatát meg kellett vívnia saját magával. Ezek után még erősebb lesz (mert belehalni nem fog, na meg ugye ami nem öl meg, az megerősít – ahogy Kelly Clarkson is megaszonta), aztán bölcsebb is. 

Pont annyira, hogy mindenkit leszarjon és saját magával foglalkozzon és másokhoz is legyen 1-2 jó szava. Mert aki rendben van magával, az mással is igyekszik efelé törekedni.

Így aztán nem tudom, hogy a karácsony, meg a hav hatására de szuperkedves lettem. Tudom mennyire jól esik 1-1 üzenet távolról, a semmiből, olyan embertől akitől sosem számítanál rá. Így aztán írtam néhány embernek, akik valamilyen módon de befolyásolnak: motiválnak, hülyék velem együtt vagy bármi. De ez is csak akkor jön össze, ha én már rendben vagyok. És ebben a sport segít, zene maxon, agy kikapcs és edzés végére máris tisztább minden. Én, körülöttem a világ és már nincsenek hatalmas távok az emberek és köztem. Így könnyebb az erőt venni ahhoz, hogy megszólítsunk másokat.

Nem tudom, hogy ez annyira magyar szokás, de milyen ritkán dicsérünk, és sokszor felvetül a kérdés, hogy az tényleg komolyan jött-e? (legalábbis Anyu mindig azt mondta, hogy ne higgyek senkinek :D – ez nagyon Forrest Gumpos volt, de Anyunak mindig igaza van:)). Néha meg kell erőszakolni magunkat és a pozitív megy, de majd vissza is jön elvén kapcsolatot kell teremteni és ha valami jó, akkor megdicsérni. Ha szar, akkor meg kritikát tolni a másik elé normális hangnemben.

Na nem tudom hogy kanyarodtam el ennyire, és mi folyamán jött ez így most létre, mindenesetre megtaláltam a legújabb kedvenc dalaimat, amit most elétek tárnék, mert egyszerűen én ezekkel hangolódom karácsonyra (viccelek, ennyi szennyszöveget nem bírna el a karácsonyfa).

A mai edzésnél csaltam, ugyanis a mai guggolós pihinapot holnapra toltam át, és megcsináltam a holnapit ma: 150 db. Így holnapra marad a strip dance (testi-lelki cardio), és remélhetőleg szauna. A mai edzéshez visszatérve: már hiányzott valami újdonság, és én imádom a teljes testsúlyos dolgokat, a sokszor emlegetett Crossfites edzésen tanultak már hiányoztak, így egy hirtelen ötlettől vezérelve a következő videó extrém verejtékes (és majdnem sírós) gyakorlatait csináltam végig. Ez az a videó, amit először előszedve mindig katasztrófa vagyok, de ha heti egyszer előszedem, akkor érezhető különbségek vannak. Szóval azt hiszem ezt ismét bepakolom a heti menetrendbe. Majd széjjel nézek a BodyRockos videótárban, sok finomság van náluk, nem tudom miért ezzel gyilkolom csak magam :D

Ismét sikerült lenyújtanom, az edzőpartnerem segített, azért valljuk be egy kellemes nyomás mindig jól jön, hahaha. Na jól van abbahagyom, látszik az agyam ottmaradt.

Ezután konyhatündérkedtem és a szójaszószos csirke mellé készült még grecska (aka hajdina) és zöldségkeverék. Kép sajnos nem készült, mert befaltam hamar :D Továbbá felszerelkeztem ismét egy csomó gyümölccsel: pomeló, ananász, gránátalma, banán. Egészen déli-gyümi-b*zi lettem. Az új MILKA!

Ha tetszett a mai agymenésem kérlek hagyj egy lájkot, vagy kommentet, csak hogy lássam Te rendben vagy magaddal ;) Viccelek. Itt megtalálsz:

 FACEBOOK | INSTAGRAM | TWITTER | G+ | ASK.FM