250 éves az Ermitázs

Amikor egy világvárosba megyek, sosem rohanok a kötelező látnivalókkal. Ha igazán meg fog a hangulata, a lüktetése, akkor úgyis visszatérek, így csak oda megyek, ahova tényleg menni akarok, nem oda ahol majd jól néz ki egy selfie. Szentpétervárban ott van minden, amire vágytam: a kultúrája, történelme olyan szinten összefonódott a nevével, hogy én is cárnőnek képzelem magam néha (mert ez a cárnők éve, haha). Egy ekkora nagyságú város az év minden szakában él és mozog. Bár a történelem nyomai nem tűntek el és az épületek is árasztják magukból a tekintélyt, a város kellemesen kapcsolódik össze a modern világgal. A régi és az új ott van mindenütt.

Kíváncsi lennék nyáron milyen lehet a város, de azt hiszem a téli verziójánál nem lehet szebb. Ha már Oroszország, akkor az első ami eszünkbe jut – a vodka után – a hideg idő. Már nagyon vártam, hogy végre hó alatt lássam a várost, talán jobb időben el sem kezdhetett volna esni: december hatodikán. Míg nálunk mindenki csokit majszol, addig itt valami hatalmas dolog készülődött. Én teljes nyugalomban mentem az egyik interaktív múzeumba tükrös-átlátszó szobába játszani, amikor is kaptam egy meghívót Facebook-on.: az Ermitázs alapításának 250. évfordulójára 3D-s vetítést szerveznek a Téli palotánál.

Fél 5 után értünk a térre, előttünk még a múzeumozás, szimplán csak megnéztük hogy, s mint készülnek az eseményre. Biztonsági kapukat helyeztek mindenhova, tehát aki magára a térre be akart jutni, annak több tucat emberen kellett átverekednie magát, persze ezt akkor mi még nem is sejtettük. A tükrös múzeum után, beültünk egy kellemes kávéra és személy szerint palacsintára – a Шоколадница (Shokoladnitsa) kávézóban még sosem jártam, de végre hatalmas nagyságú cappuccinot ihattam, valamint a palacsinta is isteni volt a sok túróval együtt!

Fél 7-kor – fél órával az első műsor kezdése előtt – hagytuk el a kávézót, ami csupán 3 percre volt a tértől, de már az utcára kiérve érzékelhettük, hogy ez bizony nem lesz könnyű menet. Mintha egy fesztiválon lettünk volna (a sör sem hiányzott), hömpölyögtünk, mikor is megláttuk a sort: körülbelül 1000 ember várt arra, hogy bejuthasson két kapun. Itt mi feladtuk és más irányból szerettük volna megközelíteni a teret, végül a kapukon kívülről néztük a 15 perces 3D-lézershowt. Én teljesen extázisba estem, a havazás, állni az Ermitázsnál, rengeteg ember, tényleg eszméletlen volt!

 Készítettem videót én is, de azt hiszem egy normális felvételt biggyesztek inkább ide :) 

FACEBOOK | INSTAGRAM | TWITTER | G+ | ASK.FM