Home
Couchsurfing
,
Oroszország
,
Szentpétervár
,
utazás
péntek, december 05, 2014 / 2 Comments
COUCHSURFING - ENGLISH CLUB in AFRICA

Aki esetleg nem tudná mi az a couchsurfing, azoknak
ajánlanék egy posztot ITT, ITT és ITT, amennyiben tiszta a kép, jöhet a folytatás!
Szóval az új belga páros mesélte, hogy ők már voltak, én pedig már két hete nem
tudtam eljönni erre a csütörtöki találkozóra, ugyanis mindig volt valami más.
Mára viszont már mindenképpen be akartam nyomorítani, és milyen jól tettem!
Africa bárban volt a találkozó, ahogy mindig is. Afrika itt
van, olcsó árak, a dekoráció cool (ha már kávét lehet kapni, akkor ez is fontos
kitétel számomra). Nem gondoltam volna, hogy a kezdeti 15-20 embernél majd
sokkal több lesz. Hát tévedtem. Legalább 100 ember megfordult az este alatt, én
pedig már azt sem tudom miről kéne mesélnem?!
Az elején még csendes volt a hely, az asztalunknál folyt a
ki honnan jött, mit csinál, blabla. A legérdekesebb beszólásokat megosztanám
veletek:
Te orosz vagy nem? – Nem egészen.
– Akkor angol? – Utálom, ha angolnak néznek, maradjunk inkább a magyarnál, de
elárulom, hogy félig belarusz vagyok, talán innen az első felvetés. – Ahhhaaa,
éreztem az angolodon, hogy van egy kis
oroszos akcentusod (ezen behaltam)
A srác, aki a Rybatskoe-n lakik.
Kérdi, hogy én hol lakom itt Péterváron. Hát a Rybatskoen. Röhög, azt hiszi
poénkodok. Éreztem egy kis zavart, hogy lehetséges egy ilyen nevezetű város is
valahol. Aztán kiderül, hogy egy utcában lakunk és szombatonként itt is van egy
angol klub a Rybatskoe-n (a metró állomás neve, valamint a kolinkat is így
hívják :)).
Kedvenc pillanat: amikor tudják,
hogy Magyarország hol van, Bukarest nem egyenlő Budapesttel, a magyar nyelv a
finnugor nyelvcsaládba tartozik, és szép és nehéz is. Ezt egy szuszra egy orosz
sráctól, akinek egy haverja akkora MAGYAR-FAN, hogy elkezdte a magyart tanulni,
szülinapjára extra nagyságú magyar zászlót kapott, amit magyarul köszönt meg
tökéletes nyelvtannal a barátainak. Ha nem látom a képet nem hiszem el! És még
sohasem volt Magyarországon (most kéne csinálnom egy számlát, ahova karácsony
alkalmából elkezdhetnénk pénzt gyűjteni egy magyar útra, haha).
A srác, aki éppen Pestre készül
januárban, nagyon okos, sok mindent tud magyarul, mint ahogyan egy magyar
kevésbé ismert punk-együttes dalszövegét (nem emlékszem a nevére, sorry), vagy
az egyik kedvenc mondatomat tőle: Nem tudod kivel beszélsz (ide valami hörgős
hangot képzeljetek). A tipikus nem hiszem el, ha nem látom/hallom esete!
Vagy a spanyol katona, aki 1 hónapra
jött oroszt tanulni és kihasználni a szabadságát. Ő sokat járt Erdélyben,
meglepően sokat tudott a magyarok történelméről.
Annyi emberrel találkoztam
effajta magyar vonatkozásban, hogy hihetetlen! De a java még hátravolt! A belga
leányzó egyszer csak szólt, hogy menjek egy másik asztalhoz: 2 magyar lányhoz…
Annyira meglepődtem, hogy csípőből jött a „nice to meet you”, több, mint két
hónapja nem beszéltem magyarul élőben (a skype nem ugyanaz, ahogyan az sem,
hogy napi szinten magyarul írok, mivelhogy hiába tudok leírni sok mindent
oroszul, az nem fog csak úgy simán jönni).
„Az érzés, amikor valaki más szájából hallasz egy tisztességes bazdmegolást Péterváron... felbecsülhetetlen”
Komolyan mondom totál extázisba
kerültem, már csak a sok érdekes embertől, mindenhonnan a világból, és ráadásul
két magyarral is összefutok, ahol aztán az is kiderült, hogy ők igazából öten
vannak magyarok az ELTE-ről. Plusz csavar, hogy Kriszti belorusz-szakirányos
dolgokat tanul (szakirány, vagy kutatási terület, valami na :D). Totálisan
hihetetlen! :D
És hogy még jobban kerekítsem a sztorit, ma este elvileg lesz egy
fogadás a magyar konzulátuson, ahova elvileg készülök elmenni (senki nem tud
róla, így bizakodom, hogy nem raknak ki :D). Elvileg jó lett volna bejelentkezni,
de az útleveles mizéria után mindenféle okmánnyal foglalkozó épületet el
akartam kerülni. Amíg nincs gond, addig nem érdekel semmi hivatalos dolog.
A poszt végén már csak annyit, mondanék, hogy ha van lehetőségetek (már pedig biztos!), akkor menjetek el egy CS-meetingre. A CS-hez szinte nem is kell, hogy közötök legyen (mondjuk nem árt egy regisztráció, mert az oldalon lehet keresgélni város szerint), de egy-egy ilyen találkozó nem csak a nyelvtudást javítja, de az ismeretségi kört is támogatja. Sosem lehet tudni merre vet az élet, mikor lenne jó egy helyivel találkozni, vagy éppen pont az idegennek lenne szüksége ránk. Vagy szimplán van közös témátok, és olyan felszabadultan tudtok beszélni ismeretlenül is, hogy az este után a bedrogozott érzés marad csak meg. :)
A poszt végén már csak annyit, mondanék, hogy ha van lehetőségetek (már pedig biztos!), akkor menjetek el egy CS-meetingre. A CS-hez szinte nem is kell, hogy közötök legyen (mondjuk nem árt egy regisztráció, mert az oldalon lehet keresgélni város szerint), de egy-egy ilyen találkozó nem csak a nyelvtudást javítja, de az ismeretségi kört is támogatja. Sosem lehet tudni merre vet az élet, mikor lenne jó egy helyivel találkozni, vagy éppen pont az idegennek lenne szüksége ránk. Vagy szimplán van közös témátok, és olyan felszabadultan tudtok beszélni ismeretlenül is, hogy az este után a bedrogozott érzés marad csak meg. :)
Egyébként tudtátok, hogy Péterváron van magyar szak? Kemény 4 emberrel?
:D Nos, ha minden jól megy akkor erről is tudok mesélni nemsokára! :)
* * *
A nagy boldogságra való tekintettel indítottam egy nyereményjátékot a blog Facebook-oldalán, amit IDE kattintva megtekinthettek :)
"Tegnap megvilágosodtam a Balalajka blog orosz retro képeslapos posztja után: imádom a képeslapokat és gondoltam már rá, hogy jó lenne valamivel megajándékozni a drága Olvasókat Viszont valamiért elég messze állnak tőlem az "oszd meg, kövess itt, meg itt" - típusú játékok, és nem volt kedvem egy hatszázadik körömlakkot kisorsolni, mert ugye mégsem beauty-blogot írok. Másrészt szeretem a személyesebb ajándékokat, még így ismeretlenül is jobban tud esni (szerintem :)). Harmadrészt pedig közeleg a blog első szülinapja, így majd ott készülök valamivel :)
Így aztán arra gondoltam, hogy csinálok én is egy nyereményjátékot, amiben 3 szerencsés olvasónak küldök képeslapot egyenesen Szentpétervárról.
A feladat csupán annyi, hogy az eredeti posztot LÁJKOLNI kell és KOMMENTBEN megírni, hogy mit szeretsz a blogban, esetleg van-e kedvenc "rovatod". Megosztani NEM kell!
A lényeg, hogy a képre kattintva lájkoljatok és kommenteljetek, így egyben láthatom a kommenteket (remélem vannak olyanok, akik még szeretik a képeslapokat, vagy az ilyen kisebb meglepetéseket :))
A játék vasárnap éjfélig tart, hétfő reggel sorsolok!"
Related Posts
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Az avokádós salit megkóstoltam volna, nagyon hívogatóan néz ki :D
VálaszTörlésFinom is volt! Bár először nem fűztem nagy reményeket hozzá :D
Törlés