OROSZOK MAGYARUL?!

Tegnap egy teljes szabadnapot kivettem, így a már beígért Mikulás-napi fogadásról szóló posztot csak most hozom :) Igazi jackpot-főnyeremény volt a múlt heti CouchSurfing-találkozó, hiszen nem csak remek embereket ismertem meg, akik tudják hol van Magyarország és sok kulturális-történelmi ténnyel tisztában vannak, de megismertem két magyar lányt is, akiktől megtudtam, hogy másnap a szentpétervári  Magyar Konzulátus szervezésében Mikulás-napi fogadás is lesz, ahol minden magyart vagy magyarral kapcsolatban állót szeretettel várnak. Bizony, nem csak magyarok voltak, hanem a Pétervári Állami Egyetemen tanuló MAGYAR szakos orosz tanulók (igen, hanyatt estem, és úgy kapartam fel magamat a padlóról – mégis ki akarna magyarul tanulni?)

A fogadásra magyar diákokkal mentem, mint kiderült tanulunk vagy 15-en a városban, van aki balettot, van aki zongorát és többen Msc-sek, akik szlavisztikát végeztek BSC-n. És vagyok én, aki egészségügyi szervezést tanul otthon, itt meg infós zseninek készül. HAHAHA,még mindig az év poénja.

A fogadás egy kisebb műsorral kezdődött, hallgathattunk zongorán Bartókot és Lisztet, valamint 2 magyarul tanuló diák adott elő Örkénytől egy darabot.  Néha már azt tudnám rájuk mondani, hogy határontúli magyarok :D Nagyon ügyesek, pedig még csak 2-2.5 éve tanulják. Ennek örömére hoztam egy kis videót róluk, remélem tetszik! :)

A műsor után megkóstolhattunk néhány finomságot. Őszinte leszek: ölni tudtam volna a paprikás szalámis falatkákért! Elvegyültünk, beszélgettünk, megismertem egy aranyos orosz lányt, aki másodéves, de már nagyon sok mindent ért és szerintem beszélni is jól tud (sőt, mire befejezi a szakot, még jobban). Sokuk szinte semmit nem tudott hazánkról,mielőtt elkezdték volna tanulni a nyelvet. Szerelmesek a hangzásába.

Egyébként illett volna lejelentkeznem a konzulátuson, hogy „helló, itt vagyok”. Igazából nem jelentkeztem, és valószínűleg nem is fogok. Ha gond van, of kórsz hogy megyek. De őszintén szólva nem hiszem, hogy olyan problémákba ütköznék. Lehet, hogy direkte kerültem a magyarokat. Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy senki magyar nem lesz körülöttem. Ahogy Orsi – az egyik magyar lány – is mesélte, hogy nem ment oda a Nevsky-n, amikor valaki arról panaszkodott magyarul, hogy novemberben Szentpéterváron kell lennie. Nos egy perces néma csendet kérnék!

Talán pont jól időzítettem, jó volt megismerni néhány magyart, de ha előbb ismerem őket, akkor sokkal többet lógtunk volna együtt, tehát se az angolom nem fejlődött volna, se az oroszom. Talán lett volna 1-2 hét, amikor jó lett volna menni, de örülök, hogy így alakult.

Másrészt megvilágosodtam abban is, hogy miért nem írok más nyelven. Sok nemzetközi barátom mondogatja, hogy fordítsam le, de tudom, hogy nem adná vissza 100%-osan a mondanivalót. Hiába fordítod le, az nem fog ugyanúgy hangzani egy másik nyelven. Hogyan fordítom le a lelkibazdmegolást? (megfejtéseket várok kommentben :D), vagy az olyan szavakat, amik éppen úgy hangzanak jól, vagy szarkasztikusan mert magyarul vannak. Egészen máshol nyomatékosítunk más nyelvekben és nem sablonszöveget írok, hogy azokat könnyen lehessen fordítani – más különben a google fordító is megküzdene vele.

Aztán ki tudja, majd biztos lesz 1-2 fordítás is (terveim között szerepel, de ez legyen titok).

Mindenesetre nagyon jól éreztem magamat, jó volt – inkább fura :) – magyarul beszélni (2 hónap után élőben), de legalább új embereket ismertem meg! A magyarok száma körülbelül 100 fő a városban, tehát jól el tudunk bújni. Talán pont ezért nem futottam még bele senkibe sem véletlenül :)

Újabb blogversenyben veszt részt az A cup of my life! Amennyiben szereted olvasni a posztjaimat, akkor ITT tudod támogatni a LELKES blogversenyre írt posztomat egy lájkkal.

Valamint a verseny applikációban tudsz szavazni ITT, vagy az oldalsávban megtalálható képre kattintva, ráadásul mindennap! :) (3 különböző blogra, szóval érdemes szétnézni)!

Nagyon szépen köszönöm az eddigi támogatást! :*

FACEBOOK | INSTAGRAM | TWITTER | G+ | ASK.FM