NO COFFEE NO WORKEE?!

Kávé? Stop? Nálam egy helyen? Nos, igen. Nem fogadásról volt szó, semmi szekta nem várt rám az egyhetes kávémentes élet után és sajnos pénzesőt sem rendelhettem a szobám felé 168 óra leforgása után. Mondhatni megtehettem, hogy tesztbábuvá váljak és megnézzem, hogy mit is tesz velem egy kis koffeinelvonó kúra.

Kávémániám lassan már előbb megjelenik, mint ahogy én tenném személyesen, mindenesetre erősen kapcsolódik hozzám és le sem tagadhatnám magamat, ugyanis napi szinten termelt a kis bögrényi drogot (elég csak jobbra tekinteni a profilképre). A reggel nem is indulhat szebben, elkészül a kávé és némi étek, bevágódom a laptop elé és 20 perc alatt kezdek felébredni, relaxálok és totális zen-állapotba kerülök. Ezt a szokást délután is szeret(t)em fenntartani: 20 perc kuss és kávé, átpörgetek néhány cikket/blogposztot, vagy megnézek néhány videót youtube-n.

Aztán gondolataimba beférkőzött a wanderlust-feeling (mindig ott bujkál a kis köcsög), ezért hamar áldozni kellett a munka oltárán. Minden vizsgám meglett így pár hét alatt belevágtam az éjszaka világába, ahol még több koffeint éreztem szükségesnek. Lehet, hogy csak bemeséltem magamnak, hogy kell a délutáni ébredésnél, a meló előtti „vacsorához”, valamint a szünetekben is (szám szerint kettő). Mindenesetre másfél hét után soknak éreztem, hiába tartottam 1-2 kávémentes melót, azért a koffein nagy dózisban nem egészséges (még én is belátom, aki intravénásan tolja magába :)).

Miután kibírtam egy éjszakát, aztán valahogy egy napot is, kitaláltam, hogy akkor ez menne akár egy hétig is, meglátom hogy bírom és mi lesz velem utána. A „reggeleket” egy 7 decis nagyságú bögre gyömbéres teával kezdtem, inni is ittam hasonlóan nagy mennyiségeket, mint eddig (vizet, of kórsz).

Lelkibazdmegoltam-e?

Hát, először nem voltam automatikusan teakészítő, volt, hogy azon kaptam magamat, hogy fogom a kávés bögrét és cuccokat, aztán felébredek és visszarakom őket. De sikerült megszokni. A teát is imádom egyébként, Oroszországban egészen kijött rajtam a fanság, ugyanis 10 doboz teát vásároltam legalább, minden reggel ittam – kávé mellé – csak arról nem olyan menő posztolni Instagramon (haha). Szerintem sok emberben összefonódik a kávé és a reggel fogalma (ugye nem cigizel? mert az rossz –köpd kiiii).

Mi változott?

Mivel ezt én egyedül csináltam, nem 1000 emberrel karöltve, továbbá lehet, hogy csak bebeszélem magamnak, ezért messzemenő következtetéseket senki ne vonjon le, én sem fogok. Egy-egy ilyesfajta „kúra” pont azért jó, hogy kicsit helyrebillenjünk és akár le is szokjunk egy-két felesleges dologról. Sokszor veszem azt észre magamon, hogy beállok egy napi ritmusba egy-egy helyen és ráállok valami cuccra. Hakuna matata, eddig még nem drogoztam és ezután sem tervezem :)

Ilyen példa volt még az egyetem elkezdésénél, hogy a büfében mindennap vettem dobozos jegeskávét. Én hamar rá tudok kapni 1-1 dologra, így volt ezzel is. Aztán egyszer csak financiális témára csaptam át és rájöttem, hogy feleslegesen költök el havi 3 ezret dobozos jeges kávéra. Ami azért nem egy kávézói minőség.

Spanyolországban a szokásos utamon a tengerpartra menet rászoktam a mekis fagyira. Kár, hogy csak a pénztárcámat fogyasztotta és nem engem :D Péterváron egy időben egy csokifajta került elő, szóval tény, hogy egy idő után az agy unatkozni kezd és rááll hülye szokásokra. Sokszor már észre sem vesszük, hogy mit csinálunk, mit rakunk a szánkba, milyen pótcselekvéseket végzünk, mert megszoktuk.

Én pedig utálom megszokásból csinálni a dolgokat (azért megszokásból naponta fürdök és mosom a fogamat többször is), de ha élvezeti cikkekről van szó, akkor pont hogy élvezetből szeretnénk inni/enni/csinálni.

A kávézás élvezni szeretem, megélni, nyugis hangulatba kerülni, és ezért is jött jókor ez a challenge. Kicsit energikusabbnak érzem magam (bár most keményen edzem mellette, és amúgy is elég vizet iszom, szóval nem feltétlenül a kávéelvonó eredménye), a bőröm talán selymesebb (ez már bebeszélés, haha).

Mindenesetre nem érzem kötelességnek vagy szokásnak, hogy az agyi ébredésemet a kávéhoz szorosan hozzáfűzzem. A kávét eddig is imádtam és most is fogom, nem mellesleg az egy hét letelte után rögtön azzal kezdtem, de például se tegnap, se ma nem kellett. És szeretném is ezt tartani, hogy csak is akkor iszom, ha majd jól esik. Barátnőkkel szinte alap, hogy kávézásnál kávézom, de otthon magamba dönteni nem kevésszer napi 7-8 decit teljesen felesleges. Se kényszerből se szokásból nem sülnek ki jó dolgok („már megszoktuk egymást”), így én élvezetből iszom ezentúl kávét.

Milyen szokásotok van, ami régóta beleivódott a napjaitokba? Bevállalnátok egy egyhetes detoxot? :)

FACEBOOK | INSTAGRAM | TWITTER | G+ | ASK.FM