szerda, szeptember 30, 2015 / No comments

#The4WeekChallenge - DAY 4

Csak úgy zúg a fejem a sok információtól így este, de természetesen beszámolok, még ha lesz egy kiadós lelkibazdmegolás is benne. Amúgy is hero vagyok, mert a tegnapi késői hazatérés után fél 5-kor kipattantam az ágyból és elmentem dolgozni (igen, mindenki hero, aki ezt teszi ezeken a kegyetlen reggeleken).

Hozott anyagból dolgozom meló alatt is, így a tízórai és az ebéd is el volt már csomagolva, szóval nem kell gondolkodni azon, hogy mit tegyek a számba. A lényeg, hogy minden hamar meglegyen és ne kelljen megkövesedve várnom egy-egy étel elkészültét, így a mai ebéd a tegnap este 11-kor megfőtt mexikói zöldségkeverék és némi fasírt volt. Miután hazaértem rám jött a farkaséhség, és az egyik kedvenc zabkásámat készítettem el. Miért zabkása? 5 perc mosogatással együtt, és eltelít. Mert hogy abból a kis adagból léteztem este fél 9-ig. A kedvencem egyébként (az egyik, hogy pontosítsak) a kakaós-banános, yummmmy. Zabpelyhet ellepem vízzel, megforralom – közben a vizet magába szívja – jöhet a kakaó, a fele banánt elnyomom benne, a másik felét pedig díszítésnek rádobom. Édesítés nem kell, a banán megoldja!



Van egy sztorim máról, ugyanis az előre kitervelt mozgáslistám – miszerint ma futni megyek – meghiúsult, de erről nem tudtam. A városba igyekeztem egy jó kávéra és trécselésre, amikor a buszmegállóban két lengyel csajszi várakozott: látszott, hogy most vannak itt először, meg is lepődtek, hogy ráhibáztam a származásukra. Végül segítettem nekik eljutni a szállásukra, tök jól elbeszélgettünk abban a fél órában, elkönyveltem, hogy ma is tettem valamit a világért és kurvajófej vagyok. What goes around, comes around, just sit back, relax and let Karma do its work :D Oké, amúgy is tudom mekkora szívás ilyen helyzetben lenni, és engem is húztak már ki a szarból ily módon.

A csajos traccsparti nálam egy szimpla tejeskávéban kezdődött, végül kevésbé boldogan hagytam ott a lányokat, ugyanis az egyik delikvens kedvesen emlékeztetett egy általa olvasott cikkre a mai Metropolban. Kezdődik – apa kezdődik.



Repülőjegyet vásárolni nehéz, és bár már írtam róla, szerintem folyamatosan fenn tudnék tartani valami „Natushkával mindig történik valami a rejegyei körül” sorozatot, mert olyan kurvabiztos nincsen, hogy megvegyek egy szimpla jegyet, felszálljak a rohadt gépre, elmenjek valahova, jól érezzem magamat és még vissza is szállítsák a seggemet és boldogan váljunk el egymástól.

[Figyelmeztetés: A most következő műsor elolvasása csak rinya-kompetens fülűeknek ajánlott!]

Natusshka törölt, változtatott, refundolt (micsoda magyar szó) már, de hogy a rohadt életbe ne próbálna még ki valamit? Of kóóóórsz, éjjelente is ezzel álmodom. Szóval le kell lőjem a poént, aki figyelmesen olvasott a sorok/képek között, az rájöhetett (helló Panna :)), hogy ismét útra kelek, bár valljuk be egy menő Instagram-fotó sokkal jobban tetszett volna, de azt megtartjuk a következő alkalomra.
A barátommal (sorry, a párom kifejezés nem jön a számra, olyan hivatalos és hűvös) mindig poénkodtam, hogy milyen izgalmas hobbija van. Én unalmamban előveszem a telefonomat és két-három applikáción keresztül nyírom az agysejtjeimet, míg ő híreket olvas HOBBIBÓL. Nem mondom, én is el szoktam olvasni néhány dolgot, de ő rajong értük. Az mondjuk lehet, hogy gáz, hogy néha többet tud a magyar poltikai helyzetekről, de én mindig is kerültem ezeket. Viszont most teszek egy kis említést és kiakadok a mezei paraszt emberi körömben.

Az már világos, hogy csak a pórnép szív, de hogy én mindig benne vagyok abban a kis százalékban?! Ehh. A sztori röviden annyi, hogy életem egyik legjobb fogásának hittem a 2 hete vásárolt repjegyeket. 2/3-ába került, mint a legutóbbi utazásomkor, ráadásul a vízumot is máshogy intézem (majd írok róla, hátha esetleg valakit érintene egy szép pétervári/orosz utazás). Szóval miért érdemes híreket olvasni és ott lenni a politika legmélyebb bugyrában? Mert akkor nem vesz az ember lánya ukrán légitársaságtól repjegyet, hogy aztán boldogan lőjje fejbe magát az október 25.-én induló légtérzár miatt. Köszönöm, engem ért a megtiszteltetés, yup.

Idegességemben nem zabáltam fel semmit szerencsére, viszont engem ért a megtiszteltetés, hogy beszélgethessek ukránokkal és amcsikkal is eme boldog percekben. Kicsit parában vagyok – idegbeteg üzemmód – de várom a kellemes hívást a kellemes hangú hölgytől, miszerint simán átrakják ingyen a jegyemet. Ez persze nem fog megtörténni, de trustme én kijutok. Kurvára kijutok, velem nem szórakoznak a repjegytársaságok! Ki vagyok képezve, haha.

A barátnőmmel végül eljutottunk fejtisztító köredzésre, aminek a végén már majdnem elfelejtettem a nap problémáját, mindenesetre olyan fáradt vagyok, hogy altatni nem kell. Egyébként nagyon bejöttek a mai gyakorlatok, próbáljátok ki a köredzést/Crossfitet/Hot iront, bármit, mert csak nyerhettek vele! :)

Soha ne adjátok fel, bármekkora szikladarabot basznak le elétek! Nincs olyan, hogy egy út ne lenne elég széles! Ha mégis, akkor meg kell tanulni mászni! (Na ezért nem leszek Coelho)

KAJA

4.50 abonett vajkrémmel, tejeskávé
8.30 fahéjas-almás zabkása
11.45: mexikói zöldségkeverék, fasírt
14.35: kakaós-banános zabkása
17.00 müzliszelet, tejeskávé
20.30: mexikói zöldségkeverék, abonett
Összesen: 1938 kcal.

PIA

2.5 liter víz, 4 dl tejeskávé = 2.9 liter, woopwoop

MOZGÁS
köredzés



Related Posts

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kövess Instagramon! @nataliakubasi