{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - ILYEN VOLT 2014
szerda, december 31, 2014 / 2 Comments
Az idei utolsó VKP-témát nem kisorsolás, hanem szavazás útján kaptuk. Mi is lehetne az
év utolsó VKP-s szerdáján jobb téma, mint az év összefoglalása? Bár én már
megelőztem picit a dolgot és tegnap elkészítettem a havi bontású értékelést,
azért maradt még bennem mondanivaló. 2014
sokak számára küzdelmekkel teli év volt. Sok bukás, elvesztés, és persze sok
pozitívum is akadt benne, de mindezektől csak fejlődni lehetett. 2014-ben nem
csak a rubel gyengült, hanem sokszor mi is. Mégis eljött az utolsó nap, ami
sokak számára mintegy vízválasztóként működve indítja be a fogadalmak
listázását, amire persze 2 sör/bor/pálinka után már nem is emlékszik. Mi a
különbség december 31. estéje és január elseje között? Maximum a hőmérséklet.
Közben valahogy mégis egy hatalmas pont kerül az i-re és a
mondat végére is kereken éjfélkor. Lezárul életünk egy fejezete, amit néha kínkeservesen,
néha boldogságban úszva írtunk. A könyvünkben új lapra hajtunk és elkezdődik az
újabb felvonás, a prológusban rengeteg fogadalommal az élen! Tudjátok mi? Ne
fogadkozzatok, felesleges!
Az imádott new year-new me bullshitek csak úgy özönleni fognak
1 napon keresztül (plusz-mínusz időzónák), talán 1 hétig minden megy is, ha még
nem úszott volna el az alkohol mámorában. Ha a jövő évre mégis kell valami
kapaszkodó, akkor az legyen inkább célok halmaza papírra vetve. Ne csak 1-1
légből kapott, szinte már a leíráskor semmivé szálló pontok legyenek: konkrét
célok dátumokkal, szintekkel, hiszen ha nincsenek korlátok, akkor hagyjuk
szépen elúszni a dolgokat, ahogyan valószínűleg az eddigi évben is tettük.
Ezen pontok leírásának persze csak akkor van értelme, ha év
közben néha vetünk rá egy pillantást és évvégén pedig összegzünk. Ha nincs
összegzés, akkor lényegében csak fogadkoztunk és kibasztuk az ablakon az
álmainkat. Ha valami tényleg kell, akkor kezdjünk neki. Ha különleges dátum
kell, akkor hajrá, itt van január elseje!
* * *
2014 talán az egyik legvegyesebb évem volt. A hullámvasút
egy viszonylagos jó helyről indult, de május végén-június elején olyan szintű
mélyrepülésben volt részem, hogy nem voltam benne biztos, hogy én onnan még
visszatérek. Az egyik legjobb dolog volt, hogy elindítottam ezt a blogot (ami
hamarosan 1 éves lesz, így egy kis meglepetéssel készülök, stay tuned!),
ugyanis előbb személyesebb posztokkal, kávézásokkal volt tele, azóta viszont
megtaláltam a saját hangomat: lelkibazdmegolásaim, MFJ és az utazós posztok.
Mondhatni nagy segítség volt kiírni magamból a rosszat, de a jót is!
A mélyrepülésem oka talán vakság volt, vagy a
sohanemadomfel-akaratom, ami sajnos végül frontális ütközésbe torkollott. Bő
fél évem, rengeteg szabadidőmet, pénzemet öltem bele egy álmomba, amit azt
hittem, hogy ennyi munka árán el kell
érnem, hiszen megdolgoztam érte. A sors persze csúnyán pofán baszott, és
elhúzta a mézesmadzagot előttem: miután már kétszer írattam át a repjegyeimet
Amerikába és minden tőlem telhetőt megtettem pénzt, időt nem kímélve: ott
maradtam az üres szobában. S bár sok minden történt június közepéig, ha
visszanézek minden posztomból visszakiált ez az érzés: oda akartam menni, ahol
anno jó volt és ezért mindent megtettem. De aztán vége lett. Mintha kibasztam
volna az ablakon egy nagy sziklát, amit kötéllel magamhoz láncoltam. Úgy ám, én
is úgy zuhantam a mélybe.
Sírni nem volt sok időm, mert bár elég erősen űztem eme
sportot, de hajtott valami, hogy mennem kell. És itt még megemlíteném a drága
barátaimat, akik felpofoztak a szarból, rángattak, és helyrerakták a fejemet.
[Kívánok mindenkinek ilyen barátokat, akik tudják mikor kell egy jó szó, egy
közös borozás éjszaka Füreden, egy jó kávé, lelkibazdmegolás, vagy bármi.
Köszönöm! ♥]
Lehet, hogy elfutottam egy probléma elől, vagy csak már
annyira mehetnékem volt. Két hét alatt ébredtem fel a rémálomból: írtam
önéletrajzot, jelentkeztem, elfogadták, búcsúzkodtam és az irányt
Spanyolország felé vettem. Szintén vegyes érzelmeim vannak róla, nem is szaporítom
tovább a szót, rengeteg élménnyel tértem haza augusztusban.
2 hetem volt kicsomagolni, találkozni, és ismét búcsúzni.
Visszatekintve csak sodródtam az árral, minden találkozásnak örültem, semmit
nem erőltettem. Aki akart, azzal találkoztam, így jöttek vissza az életembe
emberek, akiket imádtam és most is imádok, és persze volt néhány, akit most már
csak szimplán leszarni érdemes (igen, az ilyen utak mindig ráébresztenek arra,
hogy kit érdemes kihúzni a barátságfüzetből, még ha csillámos tollal is voltak
benne).
Szeptembertől kezdve Szentpéterváron vagyok és elvileg
tanulok. Gyakorlatilag pedig észrevétlenül újraraktam magamat, ráébredtem
dolgokra magammal és az otthoni környezetemmel szemben; másképp tekintek már
Amerikára, új lehetőségeket kaptam és amilyen mélyrepülés volt az év első fele,
olyan hamar újra a csúcson éreztem magamat itt. Bár ezt gondolom lehet is
érzékelni, hiszen megsokszorozódtak a posztok, elkezdtem az MFJ-t (amiért
titkon mindig is elkezdtem webnaplót írni, majd ezt a blogot: életmódot
váltani). Csodálatos dolgokat élhettem meg, csodálatos emberekkel
találkozhattam egy csodálatos városban.
S bár ennek az útnak lassan vége lesz, s őszintén szólva
volt 1-2 hetem, amikor aggódva kérdeztem magamtól, hogy mégis mihez kezdek
mindez után majd februárban, végül rájöttem, hogy valami úgyis lesz. És azóta
persze már vannak terveim :)
Ma lezárunk egy fejezetet, amit soha többé nem kell
megnyitnunk! Lehet nosztalgiázni, de nézzünk mindig előre: a jelenben élünk, és
a jövőbe tartunk! Tervezzünk a következő évre, alakítsuk másképp (már amennyire
tudjuk). Akaratunkon kívül sok minden történik, de a lényeg mindig a látásmód:
hogy honnan és milyen szögből nézzük. Kívánok mindenkinek nagyon boldog,
sikeres 2015-t! :)
1. | Kiss Attila Péter | 10. | Niki - Boldog pillanatok | 19. | Zsófi - Csendes Csodák | |
2. | Nallag - Over the rainbow | 11. | Shiba | 20. | Viv | |
3. | Yume | 12. | Megaera | 21. | Dixie | |
4. | Réku | 13. | Liza lakkjai | 22. | Listaim | |
5. | Panna- Cherchez la Femme | 14. | Timi - Kincsesfüzet | 23. | One day in my high heels | |
6. | A CUP OF MY LIFE | 15. | Szilvi | 24. | .ambivalentina || nina | |
7. | Jucus | 16. | Családanyu blog | 25. | Andus | |
8. | Zita - hozzáállás kérdése | 17. | Reeka /PPP/ | 26. | Lia | |
9. | Mike | 18. | Zalán Anyukája | 27. | Mesy és Detti |
(Cannot add links: Registration/trial expired)
Related Posts
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
boldog új évet! :) te biztosan kitalálsz valamit februártól, az tuti :)) "tökös" csaj vagy te! :D több ilyen motiváló személyiségre lenne szükség! :)
VálaszTörlésBoldog új évet neked is! Tegnap majdnem megkönnyeztem, amikor jött az email-értesítő erről a kommentről! Nagyon drága vagy!!! :)))
Törlés