MUNKAKERESŐ HÉTKÖZNAPOK - 5 TIPP, HOGY TÚLÉLD!

Talán rögtön az tűnik fel, hogy nem munkanélkülit írtam a címben, ugye? Hogy őszinte legyek, még meg sem fordult a fejemben, hogy munkanélküli lennék, pedig már bő 4 hónapja nem dolgozom. Persze mondhatnám azt is, hogy felejtsük is el azt az időt, amit „aktív nyaralással” töltöttem, hiszen most munkát keresek. Életemben először Magyarországon. Finomítom kicsit ezt a megállapítást, hiszen rengeteg diákmunkán vagyok túl, viszont az elmúlt években szinte csak külföldön dolgoztam.

Másfél hete vagyok otthon és furcsán, de jól érzem magam, életemben először. Kicsit úgy érzem, mintha turista lennék a saját országomban, és mindent újra fel kéne fedezni, de hogy őszinte legyek örülök is, hogy ez egy ilyen érzés. Minden nosztalgikus érzéseket kelt, de sok minden változott, hiába nem érzik azok, akik itt élnek évek óta. Sosem sétáltam még ilyen átéléssel a szülővárosomban, Veszprémben, pedig már nem tud sok újdonságot mutatni, mégis őrült turistaként fotóztam az öreg épületeket, utcákat.

Ráadásul egy egészen újfajta helyzetbe kerültem, hiszen itthon szeretnék munkába állni. Viszont a munkanélküli kifejezést rühellem és sosem vettem magamra, hiszen ennek a szónak van valami negatív energiája, a szemeim előtt egy elkeseredett ember van, kilátástalanul létezik, kevésbé motivált akár az életben, akár a munkakeresésben. Míg a munkakereső egy állapot, 2 munkahely közötti „szabadság”, amit egyrészt ki kell élvezni, másrészt megállni és összegezni a dolgokat: az életben, a munkában és egyéb területeken. Könnyen bele lehet süppedni az adott helyzetbe, és bár tudom, hogy a kemény egyhetes munkakeresésemmel befoghatom, de érzem az érzelmi hullámvasutat. Őszinte leszek: fogalmam sincs milyen a munkapiac ma Magyarországon. Hallok és olvasok dolgokat, viszont még mindig pozitívan állok hozzá az esetek nagy részében.

Tipp #1Fontos elhinned, hogy két munkahely között vagy, nem egy szerencsétlen ember, aki elvesztette a munkáját/kirúgták/lelépett. Nem az a lényeg, hogy miért kerültél ilyen helyzetbe, hanem hogy rendbe rakd magad a felhalmozódott időben, feltuningold magadat és a CV-det is, és kitartóan keress. Amit tudok: ha valaki dolgozni akar, fog találni munkát. Nem feltétlenül azt, amit szeretne, de egy idő után már nem lehet válogatni, és ez az idő mindenkinek egy személyes intervallum.

Egy-két állásportálon már fel voltam regisztrálva, megkerestem a huszadikat (tök mindegy, hogy lényegében átlinkelgetik egymást), és bármennyire is nehéz, a külföldi állásokat már ritkán nézegetem. Igen, meg szoktam nézni őket, fel is csillan a szemem néhány távoli állásra, de aztán rájövök, hogy ezt már kipróbáltam, és kicsit változtak a prioritások az életemben. Az elmúlt 4 évet szinte végigutazam, és sok olyan dologból kimaradtam, ami hazaköt. Nem zárom ki a külföldön élést, de szeretnék kicsit itthon is lenni, élvezni a családomat/barátokat és egyéb lehetőségeket, amikhez itt kell lenni. Ez viszont megnehezíti a munkakeresést, hiszen egyrészt nem mennek olyan gyorsan a dolgok, mint a hajózásnál. Itthon nagyon ritka, hogy 3-4 nap alatt már harci felszerelésben dolgozunk bármilyen munkakörben, míg a hajózásnál ez akár 2 nap is lehet, viszont ott a jelentkezési feltételek sem mozogtak olyan széles skálán. A CV-m sem volt valami fényes, egy csupasz, kreativítást és minden pluszt nélkülöző „izé”.

Tipp #2Turbózd fel a CV-det! Írd meg akár angolul és egyéb nyelveken is, legyen egy általános, valamint ha olyan munkahelyre kell beadnod, akkor igazítsd! Tudom, hogy menők az előre megszerkesztett CV-k, de vannak olyan munkahelyek, ahol kifejezetten értékelik, ha saját magad meg tudod szerkeszteni az életrajzodat. A Canván például nagyon ötletes alapsablonok vannak, amivel nem kell a minimalista stílusnál maradni, valamint szimplán szörfölni a neten ezügyben is nagy segítség lehet. Néhány álláskereső portálon motivációs levelet is kérnek, ha esetleg van egy specifikus terület, ahol dolgoznál, akkor írj egy általános motivációs levelet, amit csak kicsit kell helyrerakni a feltöltés előtt!

A fő cél nálam tehát az, hogy kicsit megálljak és egy normálisabb életmódot éljek, ahol sokkal nagyobb az egyensúly a munka és a szabadidő között, ami egyúttal azt is jelenti, hogy nem csak munkából áll az élet. Az én irányvonalam jelenleg a Pestre költözéssel lépne újabb szintet, viszont ehhez adtam időt magamnak: legalább fél évről beszélünk (de lehet, hogy lesz ez több is:)).  Addig is szeretnék időt szánni olyan dolgokra, amik elősegíthetik a következő munkavállalást, vagy elősegíthetik a mostanit: nyelvgyakorlás, egyéb ismeretek fejlesztése.

Tipp #3Sokat felejtettél a suliban tanult nyelvből? Kevésbé használod, mióta dolgozol? Lehet, hogy ez lenne a kiugrási lehetőséged: irány az internet, nézz filmeket, gyakorolj különböző appokkal! Ha van olyan készség, amit akár egyedül is el tudsz sajátítani, akkor hajrá! Itt az idő, hiszen van időd, az internetről jóformán már mindent meg lehet tanulni, de nem is feltétlenül fontos, hogy ez munkához kapcsolódjon: lehet ez egy új mozgásforma kipróbálása, weboldal szerkesztés, kreatív hobbi.

Munkakeresésnél talán a legnehezebb a hasznos időeltöltés megtalálása. Egy-két hétig még el van az ember, kipiheni magát, lazít, de egy idő után hiányzik az, hogy el legyünk foglalva. Ráadásul körülöttünk szinte mindenki el van foglalva, hiába van annyi időnk, mások nem fogják hozzánk igazítani az idejüket, ugyanúgy megy az élet. Szóval itt az idő, hogy ismét hasznosnak érezzük magunkat és csináljunk valamit. Nem kell semmi extra dologra gondolni…

Tipp #4Érdemes összeállítani egy napirendet. Ha csak fekszünk egész nap az ágyban, az egy idő után eléggé lehangoló lesz, frusztrál a munkanélküliség, nem érezzük hasznosnak magunkat és ez idegölő. Nem kell hajnalban kelni, de érdemes egy laza napirendet összeállítani: hétköznapokon korábban kelni, hétvégenként lazíthatunk. Ha eddig nem sportoltunk, akkor ha van lehetőség edzőterembe menni, vagy szimplán futni, vagy otthon edzeni. Beiktatni a munkakeresés óráit, amit a laptop előtt töltünk; nyelvtanulás, vagy egyéb készségek fejlesztése; háztartási teendők. Más nem fog hasznossá tenni minket, ez a mi feladatunk, különben felemészthet.

Valahol olvastam, hogy sokkal egyszerűbb távolabbi ismerősöktől kérni, mint közeli barátoktól/családtól hiszen nincsenek/kevesebb elvárásaink vannak és nem érezzük gáznak. A pontos cikket biztos nem tudnám előkeresni, de fontosnak tartom, hogy ezeket a távoli szálakat is merjük mozgatni. Lehet, hogy egy facebook ismerős vagy lehet, hogy valakinek a valakije… Egy apró kérdést szerintem el lehet ejteni, sosem lehet tudni, hogy ki miről tud/hallott. Sok meló szájhagyomány útján terjed :D

Tipp #5Ne parázz rá! És ez ugyanúgy szól nekem is, hiszen ahogy már említettem, vannak hullámvölgyek akár napi szinten is. Például ha Pesten kívül keresünk munkát, akkor valószínűleg nem kell órákat tölteni reggelenként, hogy a friss, 1 napos állásokat átnézzük. Személy szerint örülök, ha 10 új munka felkerül, amiből van, hogy semmi sem érdekel :D Vagy akkor is elgondolkodom az itthon maradáson, amikor a toborzóirodákban egy megyeszékhelyen(!) semmi mást nem tudnak ajánlani: csak könnyű fizikai munkát… Nem könnyű, de pozitívnak kell maradni és keresni a lehetőségeket, mert azok mindig vannak, de nem hullnak az ember ölébe :)