BLOGGERVILÁG A SZÍNFALAK MÖGÖTT

Ha be kéne sorolni a blogomat, akkor persze a személyes blogok közé csapnám be. Aztán persze van egy kis utazásos sztori, pszichomókusos lelkibazdmegolás, némi fitnesz, de minden az én szemszögemből, vagy az én szemüvegemen keresztül (ami nem mindig rózsaszínben pompázik). Most mégis úgy érzem, hogy egy kis bepillantást szeretnék adni az elmúlt pár hétbe, napba, ami a bloggerségemet illeti. Hogy mit is jelent a bloggerség számomra?

Elsősorban leszögezném azt, hogy a blogger, mint fogalom mára már eléggé hype-olt dolog lett, bár egy blog és egy darab poszt még nem jelent bloggerséget. 

Mert ugye két perc alatt megcsinálok egy blogot például a blogspoton, és kirakok 5 inspirációs képet Pinterestről egy posztba, attól még nem leszek blogger. Eleinte én sem használtam a szót, de aztán volt bennem egy hosszú folyamat a bloggal kapcsolatban, amikor is elkezdtem felépíteni és átadni benne valamit: egy másik világot bemutatni, lelkesíteni, okoskodni hátsó szándékkal – átadni egy üzenetet stb).

Félretéve minden fogalom-meghatározást, próbálok akkor még személyesebb vizekre utazni és mesélni néhány dologról, ami mostanság történt a blog léte miatt. Jó magam mellett tudni olyan nagybetűs BARÁTOKAT, akiknél a távolság megléte sosem akadály. Vándorló lelkek vagyunk, vagy éppen nem, de bármikor számíthatunk egymásra. Egyik BFF éppen tegnap talált be, ráadásul pont a bloggal kapcsolatban. Ő az, aki kurva őszintén mindent megmond: ha kell őszintén a szemembe mondja, hogy ne most próbáljam önmegvalósítani magamat álmaim országában (és bármennyire fájt, igazat adtam és elfogadtam), vagy baszogat, amiért a netes szerkesztőnek jelentkezésemet leszartam (mert hogy ilyen is volt, csak nem éreztem magaménak annyira a kötelező írást hivatalosabb nyelvezeten). De ha dicsérni kell, akkor tőle mindig számíthatok IGAZI dicséretre: látja a haladást az írásaimon keresztül és ez a néhány sor annyira megmelengette a szívemet! Tényleg jó érzés, ha az ember barátai vállon veregetik az ember lányát, hogy igen, BÜSZKE VAGYOK RÁD!

„Rengeteg energiát beleviszel, és mondtam már, hogy sokat fejlődtél. De engem még most is meglep – és most ne érts félre – hogy hogy pattannak ki belőled ezek az egyre választékosabb mondatok?! … Büszke vagyok rád kincsem :)” 

A blog első nyereményjátékát szerveztem a hétvégén, ami persze nem ütközhet az elveimmel. Sok blogon megfordulok, még több facebook-oldalon és a kevésbé marketing-orientált emberek is észreveszik, hogy miért vannak azok a bizonyos nyereményjátékok.

Nem mondom, hogy nem jó nézni, ahogy pörögnek felfelé a számok, de vajon tényleg csak ez számít? Szerencsém van ismerni Melindát, akivel dancehall-ozni szerettünk volna – legalábbis erre keresett bátor jelentkezőket anno még 3 éve – az ő írásai a média világáról szólnak. Imádom ezeket, mert mondjuk rávilágított arra, hogy a sok száz-ezer lájk mindhiába, ha közben alig „beszélnek” a bejegyzéseimről a Facebook-oldalon. Hiába iratkoznak fel, lájkolnak az emberek, ha csak a nyereményjátékért mennek. Embereket meg nem vásárolok, ne az ajándékot akarják, hanem az írásaimat.

Így a sok, akár több ezer forintos ajándékcsomagok mellett én képeslapokat tűztem ki nyereményül. Őszinte leszek, 2-3 embernél nem számítottam többre :D Nem azért mert lebecsülném magamat, de kissé abszurdnak láttam a tömeges kommentelést. Szerencsére csalódnom kellett, mert számomra nem várt mennyiségű komment jött és ami ennél is fontosabb: az üzenet :)

Mint már említettem, én tényleg majdnem megkönnyeztem az üzeneteket :) Most érzem azt, hogy amit írok az azért eljut hozzátok és nem csak egy véletlenül megnyitott linkként csüng a böngésző egyik lapján. Tényleg köszönöm, örülök minden egyes kommentnek és hogy úgy gondoljátok, ahogy! :)

A napokban történt még egy szívemnek kedves dolog. Sokszor említettem már a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők Közösségét. Még a tavasszal futottam bele, nagyon nagy keresések árán, ugyanis sehol sem találtam bloggereket gyűjtő csoportra – na persze valami normálisra gondolok. Azóta sikerült megismernem sok-sok bloggert, akikkel kölcsönösen olvassuk egymást, és akikkel komolyan terveznék egy CoffeeTime-ot! Az utóbbi pár hétben érzem azt, hogy a csoport kezd egy újabb szintre lépni. Eddig nem csak a klubhoz való tartozás miatt beszélhettünk róla, hanem most már támogatjuk is egymást. A mi eszközünk pedig nyilván csak online lehet leginkább, de ki más, ha nem a bloggerek érzik át a legjobban egy-egy poszt mögötti munkát, vagy éppen azt a kisebb elismerést, néhány kommentet!

Így aztán nagyon örültem, mikor a főnökasszony – Suz’n – kitalálta az interjús játékot. Persze minden ilyen megmozdulásban próbálok részt venni, másként hogyan is tudnánk szorosabbra fűzni a blogger-társadalmat? A szerencse és a random.org úgy hozta, hogy én lettem az első interjúalany.

Életem első interjúja, amit velem készítettek, másrészt szerencsére mégsem éreztem interjúnak. Jó volt olyannal beszélgetni, akivel sok ponton egyezik a véleményünk, igazi bloggerként tekinthetek rá, aki nem egy kérdezz-felelek játékként kezelte az egészet. Nagy kulisszatitkokról nem tudok mesélni: szimplán ültem a szentpétervári koliszobában egy bödön teával az első estén, míg Suz’n Veszprémben szintén teával. Ahogy az interjúból sokaknak lejött, ezt akár egy kávé mellett is beszélgethettük volna valahol. Az interjút IDE kattintva megtaláljátok, lájkolni-osztani ér! :)

Továbbá már az én interjúalanyom és meg van, hamarosan olvashatjátok a PPP-blog írójával, Rékával folytatott beszélgetünket :)

S eközben egy újabb blogverseny indult útjára. Hónapokkal ezelőtt gondolni sem mertem volna arra, hogy én majd blogversenyeken indulok, de szerencsére még is itt vagyok :) Úgy érzem, hogy bár személyes jellegű posztjaim vannak, de a net világába kikerülve mégis valami értéke lesz és nem szimplán egy webnapló. A célom az ilyen versenyekkel nem a győzelem – mert bár imádom azokat,  akik követnek-lájkolnak, de a mennyiségi versenyeknél én még elég kis halnak számítok. Szóval a nagy nyeremények helyett ha már néhány emberke rátalál a blogra, akkor már örülni fogok. Végül is ez egy igen jó marketing a blog számára, én pedig - ahogy szoktam – élek a lehetőségeimmel.

Amennyiben támogatni szeretnétek a versenyben, akkor a blog oldalsávjában kihelyezett bannerre vagy IDE kattintva megtehetitek az applikációban! Naponta 3 blogra lehet szavazni, tehát akár mindennap tudsz szavazni a kedvenceidre! :) (és a kis marketing-tanulmányaimnak hála ezerrel fogom nyomatni, idegesítő kis izé leszek, de csak a Facebook politikája miatt, amiért nem jut el mindenkihez 1-1 poszt, muhahaha)

Továbbá egy cikket is kellett írni, amit szintén egy lájkkal lehet támogatni a versenyben, ezt ITT találjátok :)

Mindenféle támogatást köszönök, lájkok, jó szavak, ez a néhány hét igen kedves számomra a blog tekintetében, rengeteg pozitívumot kaptam. Örülök, hogy olvastok, ha kommenteltek, vagy bármi :)

Ahogy továbbra is, ezeken a platformokon értek el, szívesen válaszolok bármilyen kérdésre bloggal kapcsolatban, vagy azon kívül! :)

FACEBOOK | INSTAGRAM | TWITTER | G+ | ASK.FM