MIÉRT HATCSILLAG A HATCSILLAG?!

Ha elmegyek utazni bárhova, akkor szeretem magam felfedezni a várost, tájat, bármit. Nem szeretek az útikalauzok által felállított és más turisták által agyonhájpolt helyeken szelfizgetni, a túlminősített éttermek helyett inkább egy eldugott kis utcában eszem valami helyet, vagy keresem meg a legmenőbb helyi kávézót – amiről persze csak a helyiek tudnak. Ugyanígy a kulturális részeket sem szeretem „letudni”. Nincs x múzeum a térképemen, ahova be kell mennem. Egyrészt nem is nagyon szeretem őket, mert számomra nem ad semmi pluszt, másrészt az agyam hamar elfárad és egy igen kellemes emlékfoszlány él bennem: 15 évesen Bécsben „talán” a Természettudományi múzeumba KELLETT bemennünk és én úgy haladtam rajta, hogy túl is legyek, de azért elmondhassam, hogy voltam, így fotóztam a haladás során. Este amikor hulla fáradtan néztem vissza a képeket, a múzeumból csak és kizárólag homályos, elmosódott képeket találtam, és sajnos az agyamban is ennyi maradt meg.
De! Kivételek mindig vannak. Az interaktív múzeumokat imádom, anno a The Body kiállítás nagyon tetszett, vagy a Titanic is. Ha pedig múzeumról beszélünk, akkor let me introduce a kedvenc, bizsergetően kulturális nagyságot, az Ermitázst. Az orosz hónapjaim alatt olvashattatok róla, és azóta is csak az a pompa maradt meg bennem, ami ott körülvett. Minden aranyból, rengeteg tükör, fényes dísz, kifinomult és pontos részletek, amelyek összeállva tényleg előhozzák a cári pompát.

A hosszúra sikerült bevezető után el kell mondanom, hogy én is így éreztem magam az első napjaimon, amikor a hajóra léptem. Mintha az Ermitázsban dolgoznék, ugyanolyan kifinomult részletek, hatalmas ágyak, tükrök ezrei, fényes-csillámló dolgok a szobákban. Ha a hajó vezető színére gondolok, ami a zöld, akkor az Ermitázs egyik termében található óriási zöld márvány váza jut eszembe, amit mindig meglátogatok. 

#selfie #hermitage #russia #stpetersburg #traveling #blogger

Natalia Kubasi (@natussshka) által közzétett fénykép, 2015. Jan 15., 03:14 PST

A hatcsillagos hajókat nem ismertem eddig, most viszont bepillantást nyerhettem ebben a röpke hónapban. A hotelek csillagjait sem tudom pontosan hogyan adják, így most laikusként, legfőképp a szobák és szolgáltatások alapján tudok néhány részletet kiemelni és megemlíteni. A szobák három szinten találhatóak meg, minden szint más dizájnt kapott a dizájnertől, de az elrendezésük hasonló. A szoba közepén egy hatalmas ágy, ami magasabb a „megszokottnál”, a paplan redő nélkül rásimulva, kábé 2.5*2.5 méter nagyságú, amit betömködünk az ágy szélébe – persze mérnöki precizitással – valamint 2-2 párna is helyet kap logóval. A vezető színek a zöld mellett a fehér, mi sem lehet kellemesebb látvány egy hatalmas fehér ágynál. A három szint három különböző színt takar, legalul minden törölköző, ágynemű huzat fekete mintával/logóval, a középső szinten világos zöld, a felső szinten sötétzöld. A szobák mérete is ez alapján növekszik, a legjobb szobák mindig felül vannak – sőt vannak lakosztályok is, az én hajómon 6 darab, ahová butler is tartozik, és az elnöki lakosztálynak nevezett csodában gardrób szoba is van. Ezek a lakosztályok mind-mind különböző dizájnt, színvilágot kaptak, így minden egyedi. De én most inkább a „halandók” szobáival foglalkozom amik viszont szintén nem olcsóak, hiszen a legalacsonyabb árkategória is 1 millió forint körül van…

Az apró részletek, de mind-mind fontosak lehetnek az összképhez: fehér bőr külsejű szemetes, hasonló fehér bőrű jegyzettömb, valamint szintén hasonló bőrből készült zsebkendő-tartó, a temérdek tükör, akár az ágytámlán, az ággyal szemben levő falon, vagy a fürdő minden falán. A falak textillel vannak borítva, természetesen a vezető zöld és fehér árnyalatban egy kellemes növény-mintázattal. Ahogy már említettem, mint egy pompás cári szálló.

Napi két szervizt adunk, ez sok hajón egyébként szokásos, de az előző hajókhoz képest, amit sokszor 5 csillagosnak csúfoltak, még így is voltak újdonságok. A szobákban található egy kis csokis-bödön, amit folyamatosan töltünk, úgy ahogy az üveges vizet – hiszen nem palackozott vizet kapnak, hanem szép üvegben szűrt vizet. Az itallapot és a szobaszervizt szintén bőrkötésű mappában találhatjuk meg, és bár tényleg apróságok ezek, de a szoba összképéhez és ahhoz a bizonyos feelinghez sokat ad.

A reggeli szerviz során van egy alaposabb takarítás, különböző extra is munkákkal – például ezeket a bőrből készült dolgokat is heti egyszer kezeljük bőrvédő kemikáliával. Ha már ennyire belekezdtem, akkor elmesélem nagyjából miket csinálunk egy szobában. First of all a már említett hatalmas ágyat kell kezelésbe venni. Ez az a dolog, amit a vendég rögtön észrevesz és sokszor fel sem tűnik nekik – miért is tűnne – hogy mást is csináltunk a szobákban, de ez tényleg lényegre törő, így ennek kell csodálatosnak lenni. Nincs egy szebb látvány egy kisimult ágynál, nem?

A reggeli takarítás során van portörlés is – ez este már nincs – és lehet, hogy soknak tűnik a napi portörlés, de mivel a hajókon zárt rendszer van a légkondik miatt, és az alsó szinten alapból nem is lehet ablakot nyitni, na meg amúgy is: a por az jön magától. Hihetetlen, de mindenhol megáll, ami nem függőleges. A képek alján, a kis éjjeli szekrényen, lámpán, ablakpárkányon… A fürdőben minden olyan törölköző cserére kerül, ami a földön van, és ha valamelyik koszos, akkor az is – ez nem hatcsillagos alap, ezt mindenhol így csinálják :) Ugyanúgy kikerül a szobából a szemét és a koszos pohár is, majd jöhet a sika-mika: zuhanyzó, króm, csap és a mosdó: gondolom nem kell bemutatni a vízkövet, de ezeknek mind el kell tűnnie, hiszen a csillogás csak ez alatt látható. Ha minden csillog-villog a wc-vel együtt – mert ugye a szobalányok azt is takarítják, de nem csak azt – akkor bekerülnek a tiszta dolgok: törölközők, poharak stb. Egy gyors porszívózás, és egy double check után már tovább is álltunk.

Az esti szerviz is fontos momentum, hiszen ilyenkor a vendégek szerencsére épp dagadási versenyt ülnek az étteremben, és nem is a nagy takarítás a lényeg, hanem a szoba felkészítése az éjszakára. Minden este jár egy kis „párna ajándék” – a pillow gift jobban áll a számra – ez sokszor csokoládé, persze különlegesebb darabok járnak ilyenkor, mert a csokisbödönben alapjáraton  Lindt csoki van, tehát még ennél is különlegesebb és finomabb csokik járnak, vagy sokszor egy kisebb minta egy francia kozmetikai cégtől: sampon, balzsam, kézkrém stb. Itt még gyorsan meg is említem, hogy a szoba alapfelszereléséhez jár egy beépített folyékony szappan és testápoló a mosdókagylónál, a zuhanykabinon belül sampon és tusfürdő, amiket szintén csak mi tudunk cserélni. Valamint hajbalzsam is a szoba átadásakor, továbbá a szekrényben találhatóak a tipikus hotelbeli papucsok hófehér színben egy textil zacskóban, cipőkanál, cipőtisztító. A vendégeknek jár szintén egy köntös is – tapintásra nagyon kellemes anyaggal. A laundry bag, vagyis a „mosoda táska” egy külön szolgáltatás, tehát az ebbe belehelyezett ruhákat kimosatjuk, szárítjuk, vasaljuk x összegért. A hajón egyébként guest laundry is van, ingyen.

Visszakanyarodva az esti szervizhez a portörlésen és porszívózáson kívül szinte hasonlóan kell megcsinálni a szobát, csak fordítva: nem elhúzni kell a függönyöket, hanem össze, a kis olvasólámpákat felkapcsolni, a takaró szélét felhajtani, mintha csak bebújásra várna. Minden koszos dolgot kicserélni, a fürdőt kitakarítani, ha fürödtek, mosdót és wc-t persze szoktak használni :) A felkészítés nem csak az estére fontos, hanem a másnapra is: ilyenkor adjuk oda a másnapi progamot és egyéb tájékoztatókat. Ezeket szintén bőrkötésű táblára rakva helyezzük az ágy végének közepére a szép összhatásért. Az extrák, amiket hatcsillagos hajón láttam, és ez egy első estés „adomány”: a pillow menu, vagyis a párna menü. Az első éjszaka után mindenki kipróbálva az ágyat tudja, hogy mit szeretne, többféle párnát is lehet kérni, amit másnap reggel a párnán hagyva lehet jelezni a szobalánynak. Továbbá első este – Franciaország lévén – egy kis francia szószedet néhány fontos mondattal,köszönésekkel. Az ágyneműt az eddigi tapasztalatimmal ellentétben nem csak a vendégek között cseréljük le, hanem az egyhetes út folyamán még egyszer. Az ezt megelőző napon is kikerül egy kis kártya, amivel felhívják a vendég figyelmét a környezetvédelemre: ha feleslegesnek tartja az ágynemű cserét, akkor a párnára helyezve a kártyát jelzi, hogy köszöni, inkább megvédi a Földet – ugyanis rengeteg vizet használunk a rengeteg mosással.

További estéken kikerülhetnek az elutazással kapcsolatos információk, meghívók különleges estélyekre/vacsorákra. Ha különleges esemény miatt vannak jelen az utazáson – például egy házassági évforduló, akkor arról szintén tud a crew, ennek fényében különlegessé lehet tenni az adott estét. Egy házassági évfordulónál például egy fake gyertya kerül az ágy közepére – mert felgyújtani azért nem akarunk semmit – vörös rózsaszirmok (de el kell árulnom, hogy ez is mű), behűtött pezsgő két pohárral. Születésnapkor egy üdvözlőkártyát ír alá az egész housekeeping team, és az elbúcsúzás előtti este pedig búcsúkártyát departmenek szerinti csoportfotóval.

A visszajáró vendégek egy bizonyos klub tagjai, az első estén gyümölcstál várja őket, ha VIP-vendég, akkor különböző pezsgők vagy borok is lehetnek a szobában, ahol van egy kis jeges-vödör, amit kérésre feltöltünk mi, szobalányok.

Ez is talán a hatcsillagos szolgáltatás része, de a személyes és közvetlen kapcsolat az egyik legfontosabb. A szobalányoknak saját station-ük (állomásuk) van, ami x darab szobát takar és minden szobába kikerül egy kártya, amin a szobalány neve található és persze kellemes utazást kíván a vendégeknek. A hajóra érkezéskor egyenként visszük a vendégeket a szobába random sorrendben és az eddig megszokott 2 mondatos felvezetés helyett (az előző hajóimon sokszor elég volt megmutatni a légkondit és a tévét), most akár 10 percet is bent lehet tölteni a szobában. Ha a vendég igényli, akkor mindent meg kell mutatni neki: persze nekünk, fiataloknak egyszerű a légkondit vagy a tévét kezelni, de 40-50 év múlva lehet, hogy már mi is kevésbé értünk a dolgokhoz. A szoba bemutatása során szóba jöhet a tévétől kezdve az ablaknyitó gombokon át az ágy alatt található plusz hely a bőröndök számára, vagy a széf a szekrényben stb. A bőröndök közben észrevétlenül érkeznek meg a matrózfiúk által a szobákba – előző hajókon sokszor mi magunk cipeltük a bőröndöket, sokszor egyik emeletről a másikra, itt bezzeg van lift is tükörrel kibélelve természetesen…

A szobalányoknak be kell mutatkozniuk a vendégeknek és persze minden kérdés, óhajt-sóhajt közvetíteni, vagy kielégíteni. A közvetlenséget fokozza, hogy 1-2 nap alatt meg kell tanulni a vendégek neveit – amit persze kis csalással az ajtónyitó kártyánk mellé egy kis papírra felfirkálva – még személyesebbé teszi a kapcsolatot. Mondom, csalni lehet, ha kijön valaki valamelyik szobából lecsekkolni a kis kártyát és kellemesen szép napot kívánni Mr Hoffmannak, akit mondjuk még sosem láttunk, de a szobaszámnak stimmelnie kell. Kivéve akkor, amikor a drága néni eltéved és máshogy szólítod meg. Hát sajnos ez előfordul :D

A többi szolgáltatásról kevesebb információm van, de tény, hogy egy kellemes hízó- és alkoholkúra lehet egy-egy ilyen út, amit persze le lehet dolgozni a hajó mini fitnesz-termében, vagy a well-being coach által tartott biciklitúrákon – mert hogy biciklik is vannak a hajón – vagy különböző jóga-TRX-órákon. Este élőzenés válogatott zene a nagy bárban, reggel akár lubickolással is lehet kezdeni a napot egy pohár narancslével a kisbárban, ami után a pihe-piha köntösünkben lesétálhatunk a masszázs-szalonba egy újabb frissítő élményért. Nos, ki szeretné hallani azt a varázslatos mondatot, hogy „Welcome on board”? :)